Miként az egész világ az energiapiacon bekövetkezett kellemetlen változásokat elemzi, Szerbiában is az foglalkoztatja a közgazdászokat, hogy miként lehet átvészelni a kőolaj, a földgáz, a villamos energia drágulását, és azt is számolgatják, mennyi lehet a hazai kőolajmezőkből kibányászható mennyiség. A közvélemény figyelmét voltaképpen Aleksandar Vučić elnök keltette fel, amikor újságírói kérdésre közölte:
Szerbiának nincsenek további kőolajkészletei – felélte, kiaknázta mindazt, ami a rendelkezésére állt.
Kiderült, hogy az államfő kissé élesen fogalmazott, amivel elsősorban arra szeretett volna utalni, hogy gazdasági húzóerőként semmiképp sem számíthat déli szomszédunk erre az energiaforrásra. Arról viszont megoszlanak a vélemények, mekkora tartalékok lehetnek még a mélyben.
Orosz kézben
A belgrádi bányászati és energetikai tárca a sajtó érdeklődésére közölte, hogy az országban még 10-15 esztendeig lesz kőolajbányászat, de a kitermelt mennyiség évről évre csökken. Tavaly csaknem 3,3 millió tonna kőolajterméket használt el, 0,3 százalékkal többet, mint 2019-ben. Szerbiában 0,861 millió tonnát termeltek ki, vagyis az ország szükségletének a bő 26 százalékát fedezték ebből. A maradék majdnem háromnegyed rész, 2,438 millió tonna importból származott.
A kormánykritikus elemzők ma is elhibázott döntésnek tartják, hogy
a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 2008 végén az orosz Gazpromnyefty irányítása alá került.
A stratégiai befektető 400 millió euróért jutott a NIS többségi tulajdonjogához. Ma 56 százalékos a részesedése. Számítások alapján a vételárat az oroszok másfél-két év nyereségéből fedezni tudták, a bírálók szerint így tehát az évszázad legrosszabb bizniszét vitte véghez az akkori, Boris Tadić szerb elnök vezette hatalmi koalíció. A későbbi kormányok azóta is azzal védekeznek, hogy az adásvételt nem önmagában kell figyelni, az ugyanis részét képezte egy a két állam között aláírt energetikai egyezménynek. Ez alapozta meg Belgrád jó kapcsolatait ezen a téren is Moszkvával, a haszon tehát jóval nagyobb – mondják –, mint a szerződésben szereplő összeg. Például a fenti megállapodás nyitotta meg annak a lehetőségét, hogy déli szomszédunk kedvezményesen jusson hozzá a Balkáni Áramlaton érkező földgázhoz.
Tartalék lent és fent
A Gazpromnyefty szerbiai megjelenése előtti évben az ország 922 ezer tonna kőolajat és földgázt termelt ki.
Egy esztendő múlva már 1,23 millió tonnát, s 2011-ben elérték a bő másfél milliót. Hat éve csökkenés tapasztalható, de ma is 20 százalékkal több fekete aranyat bányásznak a 2008-as értéknél – mutatott rá jelentésében a belgrádi szaktárca. A Biznis.rs szerb gazdasági portálnak adott nyilatkozatában az egyik energetikai szakértő úgy vélte, még legalább 17 esztendőre elegendő tartalékai lehetnek az országnak, csak a már feltárt mennyiséget figyelembe véve. Radoslav Mićić egyetemi tanár rámutatott: 2005-ben 11,53 millió, a Gazpromnyefty belépése utáni második évben, 2010-ben már 16,5 millió tonnára becsülték a kőolajmezőkben rejlő mennyiséget, öt évvel később pedig – az intenzív kutatási és feltárási tevékenység folyamán – 18,25 millióra. De 2017 óta már négymillióval kevesebbről beszélnek. Értékelése szerint nem kevés a 17 év – az európai átlag 12 –, a régióban is kimagaslónak számít. Az is lehet, hogy a további feltárások még legalább négyszer több tartalékot állapítanak meg.
Szerbiában jelenleg 63 kőolajmezőn 700 olajfúró dolgozik, egy részük hidraulikus kőzetrepesztéssel.
A kutatási, feltárási tevékenység most is zajlik a Vajdaságban. A Palicsfürdő környéki lakosság panaszkodik is, hogy rosszabb lett az ivóvíz minősége. Az oroszok a jelenlegi törvényben szereplő 7 helyett 3 százalékos kitermelési illetéket fizetnek Belgrádnak, mert az államközi szerződés rögzítette, hogy az esetleges jogszabályi változások nem lesznek érvényesek a Gazpromnyeftyre. Egyesek a bevételkiesést számolják, mások az uniós elvárások elhanyagolása miatt aggódnak. A 15. csatlakozási tárgyalási fejezet megnyitásához Szerbiának 90 napos fogyasztást fedező készenléti üzemanyag-tartalékkal kellene rendelkeznie, de a most közzétett adatok szerint csak 26 napra lenne elég a felhalmozott mennyiség.
A cikk a Figyelő hetilap október 14-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Oliver Bunic, Getty Images)