A megszavazott egységes javaslat 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.
A bevételi oldal fő összege 31 073 milliárd, a kiadásié 33 425 milliárd forintra rúg. A hiány így 2352 milliárd forint lesz.
A kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott a jövő évi büdzsére, mivel külön pénzügyi alapokat állítottak fel ezekre a célokra. A honvédelmi pénzügyi alapba 842 milliárdot különítettek el. Ebből a forrásból jelentős értékben fejlesztik mind a szárazföldi, mind a légierőt, valamint a katonai infrastruktúrát, és így a tervek szerint hazánk már 2023 végére elérheti a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
Az energiaárak elszabadulásából fakadóan a rezsicsökkentés fenntartását szolgálni hivatott 670 milliárdos rezsivédelmi alap fedezetét az energiaágazat befizetéseiből, a bányajáradék, a légitársasági hozzájárulás, valamint a távközlési adó biztosítja.
A kormány a büdzsében a két európai uniós ciklus programjait tekintve összesen 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárdnyi EU-s bevétellel kalkulál. Közben az unió költségvetéséhez hazánk 604 milliárddal járul hozzá.
A törvény ugyanakkor azt is részletesen tartalmazza, hogy az egyes költségvetési szerveket milyen befizetési kötelezettségek terhelik, egyúttal felhatalmazta a kormányt, hogy a jövő évi hiánycél elérése érdekében meghatározza az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből eredő megtakarítás érvényesítésének a módját. Arról is külön rendelet születik majd, hogy milyen szabályok alapján kell befizetniük a kormányzati költségvetési szerveknek további 35 milliárd forintot a büdzsébe – tudósított róla az MTI.
Bizonytalanság, megszorítások, adóemelések jellemzik a büdzsét az ellenzék szerint, amely több száz módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez, a kormányoldal azonban nem támogatta ezeket, mondván, azok összesen 3240 milliárd forintnyi adóemelést jelentettek volna.
A kormány nem volt könnyű helyzetben a 2023-as költségvetés tervezésekor, erre már a benyújtáskor utalt Varga Mihály, aki elmondta, számoltak a háború és a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, valamint a világgazdasági környezet bizonytalanságával. A pénzügyminiszter kiemelte, soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint idén.
A Költségvetési Tanács (KT) a zárószavazás előtt hozott határozatában megadta ugyan az előzetes hozzájárulást a büdzsé jóváhagyásához, de felhívta a figyelmet a költségvetési tervezés megkezdése óta megerősödött makrogazdasági kockázatokra, amelyek közül különösen érinti a büdzsé végrehajtását a vártnál nagyobb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, az orosz–ukrán háború következményei – köztük az energiaválság –, valamint az Európai Unióval történő megállapodás elhúzódása. Ezek összességében növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kialakulásának kockázatát.
Fotó: MTI
