Újraosztották a tortát a román biztosítók

Hírek Borbély Tamás
A sorozatos csődök által a feje tetejére állított kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piaca kezd egyensúlyba kerülni, legalábbis ezt állítja a biztosítási szektort is ellenőrző román Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF). Mindazonáltal az autótulajdonosok megszenvedték a káoszt, hiszen kétszer-háromszor többet kell fizetniük a kötelezőért.

Tavaly szeptemberben vonta be az ASF az akkori legnagyobb romániai biztosítótársaság, a City Insurance működési engedélyét, miután a vállalat nem tett eleget a hatósági tőkeemelési kéréseknek. Később a bíróság meg is állapította a csődjét. Keleti szomszédunk fokozottan koncentráltnak számító biztosítási piacán ez volt a negyedik csőd, miután 2015-ben és 2016-ban a két legnagyobb román biztosító, az Astra és a Carpatica, 2020-ban pedig a CertAsig ment tönkre.

A láncreakció vége

A jelenség úgy alakult ki, hogy a piacvezetők rendszerint túl nagy részesedésre tettek szert, dömpingáron kínálva a biztosítási kötvényt. A City Insurance például a piac 45 százalékát uralta, így a bebukása után a romániai autótulajdonosok csaknem felének új biztosítótársaságot kellett találnia. A csődbe ment három nagyvállalat, az Astra, a Carpatica és a City Insurance esete szemléletesen bizonyítja a nyomott árú kötvényekre alapozó stratégia kudarcát, illetve az általa kiváltott láncreakciót. Mert miután az egyik csődbe ment, a másik ugyanazzal az agresszív piachódító taktikával becsatornázta a felszabadult ügyfeleket. Mivel az elmúlt években a pénzügyi felügyeletnek nem sikerült megállítania ezt a folyamatot, most mindenki kíváncsian várta, hogy a harmadik nagyvállalat bebukása után mi történik a szegmensben. De immár egyetlen piaci szereplő sem szórta olcsón a kötvényeket, sőt, jelentős drágulás következett be. Az ASF által áprilisban kiadott közlemény szerint a City Insurance csődjét követően csökkent a kgfb-piac túlzott koncentrációja. Kiderült: szépen felszívták a tönkrement cég ügyfeleit. A nyolc társaság közül hétnek sikerült nagyobb szeletet kihasítania a tortából.

A felügyelet kimutatása szerint az átrendeződés után most az Euroins (bolgár hátterű vállalat) lett a piacvezető, amelynek a tavalyi 35,4 százalékos részesedése januárra 2,2 százalékponttal bővült. Ezzel egyidejűleg más biztosítóké jelentősen növekedett, ami a piac kiegyensúlyozódására utal. Ilyesmit a korábbi években nem sikerült elérni – olvasható a pénzügyi felügyelet közleményében. A második az Allianz Ţiriac, amely 18,7 százalékot hasít ki a tortából, míg a Groupama 14,5-es részesedésre tett szert. Egyetlen piaci szereplő kivételével a többiek is számottevően növelték a részesedésüket; így a Grawe România megközelítette a 11, az Asigurarea Românească – Asirom Vienna Insurance Group SA elérte a 9,7, az Omniasig Vienna Insurance Group SA a 7,4 százalékot, míg a Generali 1,27 százalékot tudhat a magáénak.

Egyre több kötvény

A román piacon eladott kötvények összértéke január végén elérte a 810,5 millió lejt (akkori árfolyamon mintegy 59 milliárd forintot). Az Economica.net gazdasági portál becslése alapján az év végére a kgfb-piac biztosan átlépi a 9 milliárd lejt (mai árfolyamon 685 milliárd forint). A pénzügyi felügyelet adatai szerint tavaly a kötvények száma rekordot döntött, 6,7 millió szerződés volt érvényben. Egy évvel korábban 6,5 milliót tartottak nyilván, 2019-ben alig valamivel több mint 6 milliót, míg 2018 végén 5,5 milliót, tehát dinamikusan nőtt a biztosítottak száma.

Noha a társaságok újraosztották egymás között a City Insurance mintegy hárommillió ügyfelét, a biztosítottak számára nagy megrázkódtatást jelentett az újabb piaci átalakulás, mivel a tavalyi díjaknak minimum a dupláját, bizonyos esetekben a háromszorosát fizették be a City Insurance korábbi kötvénytulajdonosai. A legrosszabbul a kezdő sofőrök jártak, hiszen az addigi 500 helyett a kocsi hengerűrtartalmától függően 1000 és 3000 lej (72–217 ezer forint) között köthettek kötelezőt.

Öt éve referenciaárakat vezettek be Romániában, amelyeket az utóbbi öt esztendő javítási költségei és előfordulási gyakoriságuk átlagából számítanak ki. A referenciaszintben megszabott díjtételeket a biztosítók egyedileg megállapított kedvezményekkel, illetve pótdíjakkal igazíthatják ki a pénzügyi felügyelet által meghatározott bonus-malus szabályok szerint, annak függvényében, hogy okozott-e balesetet a gépjárművezető. A biztosító nem számíthat fel 25 százaléknál nagyobb kezelési költségeket.

Ársapka vagy mérséklés

A bukaresti kormány február közepén belengette a kgfb-kötvények árának a maximálását, amely fél évig lenne érvényes. Hasonló intézkedés volt már hatályban 2016 őszén, miután a fuvarozók rendszeres forgalomlassító megmozdulásokkal tiltakoztak a biztosítási díjak drasztikus drágulása ellen. A kötvények ellenértéke akkor másfél év alatt átlagosan a másfélszeresére, esetenként pedig a többszörösére nőtt a piacvezető Astra és a Carpatica csődje nyomán. Ezúttal azonban meghátrálni látszik a kabinet, hiszen az „ársapka” ügyében február közepe óta semmi sem történt. Akkor Adrian Câciu pénzügyminiszter társadalmi vitára bocsátott egy kormányhatározatot, amelyben a kötvények értékének a maximálását javasolta. Parlamenti meghallgatást is szerveztek, amelyre berendelték a pénzügyi felügyelet vezetőjét, Nicu Marcut. Ez utóbbi közölte: az általa vezetett szakhatóság ezt a megoldást tartja a legjobbnak ahhoz, hogy kordában tartsák az elszabadult árakat.

A kormányzati tervek azonban nem nyerték el a biztosítók tetszését; nehezményezték, hogy az intézkedés eltorzítja a piacot. Nicu Marcu március végén kifejtette: elvárták volna, hogy a piac, vagyis a biztosítók maguk tegyék meg a szükséges lépéseket, csökkentsék az árakat, hogy megvédjék a lakosságot ebben a különösen nehéz, többszörös válság sújtotta időszakban. Akkor az ASF-elnök úgy nyilatkozott, hogy a biztosítók nem tettek eleget a kérésnek, ezért a kabinet hamarosan felső határt szab a kötvények árának.

A kormányhatározat a versenytanács asztalán van, s nem lehet tudni, hogy a tervből lesz-e még valami, vagy elfelejtődik.

A bukaresti média szerint március végén azonban már voltak halvány nyomai annak, hogy a biztosítók mégis megmozdultak, hiszen akár 20 százalékkal olcsóbban is kínáltak kötvényeket. Ezt a sajtó azzal magyarázta, hogy a társaságok így akarják rávenni a kormányt: tegyen le végleg az árszabásról.

További híreink