Újabb segély-hitelprogram indul Laoszban

Hírek
Folytatódik a magyar agrártudás-export Laoszba, erről írt alá megállapodást nemrég Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a laoszi agrárkutatási és innovációs centrum vezetőjével az ország fővárosában, Vientiane-ban.

A mostani megállapodás része volt annak az ünnepi eseménysorozatnak, amelyet a magyar-laoszi diplomáciai kapcsolatok 55. évfordulója alkalmából rendeztek Laoszban. A magyar-laoszi kapcsolatok – köztük az agrárkapcsolatok is –, igen intenzívek. A magyar vállalkozások közreműködésével az elmúlt években már létesült takarmánykeverő üzem és vágóhíd is a délkelet-ázsiai országban. Emellett igen jelentős a tudástranszfer is. Az agrár üzleti tevékenység finanszírozására a két ország 30 millió dolláros (mintegy 8 milliárd forint) magyar segély-hitelkeretről kötött megállapodást még tavaly. Ezt főként a helyi élelmiszerbiztonsági rendszer fejlesztésére fordítják.

Lapunk információi szerint magyar szakértők már 2016 márciusában dolgoztak Laoszban annak a kötött segélyhitel programnak az előkészítésén, amelynek célja a laoszi élelmiszerlánc-biztonsági rendszer létrehozása. A kötött segélyhitel programra vonatkozó kormányközi megállapodást nem sokkal korábban írta alá Mikola István külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, illetve Phoukhao Phommavongsa, Laosz Magyarországon akkreditált nagykövete. A program beindulásához szükséges hitel megállapodást és kereskedelmi szerződést áprilisban írták alá Vientiane-ban, egyebek közt az Eximbank, a laoszi kormányzati szervek – például az ottani Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium – képviselői.

A program szakmai előkészítése magyar és laoszi szakemberek közreműködésével már idén tavasszal folyamatban volt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei – akik a „legszakavatottabbak” ezen a területen – utaztak ki több alkalommal egyetemi és agrárminisztériumi szakértőkkel együtt Laoszba felmérni a helyzetet. A magyar szakértők az előkészítő munka során az agrárminisztérium munkatársaival és laoszi vállalkozókkal együttműködve megkezdték azon létesítmények (állattartó telepek, takarmányüzemek, hús- és halfeldolgozók, a fejlesztéseket támogató kísérleti telepek) tervezését, amelyek az élelmiszerlánc fontos elemei lesznek és bemutatják majd a magyar segítséggel létrehozott élelmiszerlánc biztonsági rendszer alkalmazásának előnyeit. A program célja végső soron olyan minőségi hús- és haltermékek előállítása is, melyek értékesítésének eredményéből egyaránt részesednek laoszi és magyar kis- és közepes vállalkozások.

Fenti mellett a magyar kormány egy újabb laoszi segély-hitelprogramot fogadott el 160 millió dollár (mintegy 43 milliárd forint) értékben, ennek aláírása történt meg most. Az újabb csomagban 100 millió dollár (mintegy 27 milliárd forint) értékben a helyi víztisztítás és vízkezelés fejlesztése, 25 millió dollár (mintegy 7 milliárd forint) értékben a laoszi népesség-nyilvántartási rendszer kidolgozása, továbbá 35 millió dollár (mintegy 9,5 milliárd forint) értékben agrárfejlesztési projektek szerepelnek.

Az agrárterületen főként az élelmiszerbiztonsági rendszer továbbfejlesztése, a marhahús-előállítás és feldolgozás korszerűsítése, valamint gabonatárolók létesítése és mintegy 5 millió dollárért a helyi agrárkutatási és oktatási programok magyar támogatása van napirenden. Az egyezség keretében kutatók cseréjére is lehetőség nyílik a két ország között. Emellett több, „gyakorlati hasznot is hozó agrárfejlesztésben” is együtt dolgozhatnak a magyar és a laoszi szakemberek, például az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer-feldolgozás és a szaktanácsadás területén.

Laosz 6,7 milliós lakossága valójában nem jelent nagy piacot, az emberek többsége ráadásul vidéken él és önellátó. Tehát a laoszi piac jórészt a külföldiek piaca, mert az éttermek, a szállodák azok, amelyek ezeket a minősített termékeket igénylik. Ezek bizony megkövetelik a minősítés mellett a világszínvonalat is. Hosszabb távon az is cél, hogy a laoszi különleges organikus biotermékeket a tíz országot és Kínát felölelő ASEAN régióban (Association of Southeast Asian Nations, azaz Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) értékesítsük. Itt már olyan prémium piacok jelennek meg, melyeken magas feldolgozottságú, megfelelően csomagolt és minősített terméket lehet csak eladni. Ebben is tudnak segíteni a magyar agrárszakemberek Laosznak.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink