Szeptember 13-án az Európai Bizottság részt vesz azon a fogyasztóvédelmi csúcstalálkozón – lényegében magas szintű miniszteri értekezleten –, amelyet a szlovák és a cseh kormány rendez Pozsonyban a kettős élelmiszer-minőség témájában. A V4-ek szakmai csúcsa előtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bizonyította, hogy Magyarország jól sáfárkodik a rá bízott uniós pénzzel, amit kettős élelmiszer-minőség ügyben a bizottság a tagállamoknak bizonyítékgyűjtésre és tanulmányok elkészítésére, illetve jogérvényesítési intézkedések végrehajtására adott.
A NÉBIH 30 különböző gyorsfagyasztott, panírozott, elősütött halrudacskát ellenőrzött legújabb terméktesztjében. A halrudak a kisebb gyermekek körében is nagy népszerűségnek örvendenek, ezért szentelt a NÉBIH most kiemelt figyelmet szentelt ennek az élelmiszercsoportnak. A konyhakész termékeket hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatoknak is alávetették a szakemberek. A halfajok azonosítása mellett laboratóriumban megmérték – többek közt – a halrudak fehérje- és sótartalmát, valamint a nehézfém szennyezők előfordulását. Valamennyi termék megfelelt az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak, azonban egyéb – például jelölési – hiányosságokat feltárt a vizsgálat. Két termék esetében azonban a jelöltnél alacsonyabb fehérjetartalmat mutatott ki a laboratóriumi vizsgálat. A jelöléssel pedig további problémák is akadtak.
A halrudak esetében lényeges tulajdonság, hogy milyen hal-alapanyagból állítják elő azokat. A termékek nagyobb részét halfiléből készítik, de sok olyan termék is található a piaci kínálatban, amelyek alapja aprított, vagy darált halhús, illetve halhúspép. Ha a halrudacska nem filé alapanyagból készült, arról a vásárlót egyértelműen tájékoztatni kell a termék megnevezésében. Súlyos hibának számított, ha ez a megnevezés nem megfelelő vagy hiányos volt. (Piaci szakértők ezt a fogyasztó becsapásának nevezik.) Kisebb hiányosságnak számítottak a tápértékjelöléssel és az adalékanyagok pontatlan megjelenítésével kapcsolatos eltérések.
A halfaj feltüntetése a halat összetevőként tartalmazó, feldolgozott termékek esetében nem kötelező, a vizsgált 30 halrudacska többségénél mégis szerepeltették. A szakemberek 13 terméknél tudták elvégezni a fajazonossági vizsgálatot és egy esetben találtak eltérést a jelölt és a laboratórium által megállapított faj között. A csomagoláson feltüntetett „chilei szürke tőkehal” (Merluccius gayi) helyett a laboratóriumi vizsgálat „észak-csendes-óceáni hekk” (Merluccius productus) halfilé tartalmat állapított meg.
Hatósági eljárás összesen 15 termékkel kapcsolatban indult. A vállalkozásokat 3 esetben figyelmeztetésben részesíti a NÉBIH, és kötelezi a hibák kijavítására. Főként a súlyosabb jelölési hibák miatt 12 terméknél élelmiszer-ellenőrzési bírságot is kiszabnak, a bírságok várható összege összesen 600 ezer forint lesz.
A halrudacskák „kedveltségi vizsgálatán” ezúttal is laikus és szakértő kóstolók vettek részt, akik a termékek ízét, állományát, illatát, valamint külső megjelenését értékelték. A pontszámok alapján első helyen a COOP halfilérudak, másodikként a Tesco halrudak, míg harmadik helyen a Gran Mare halrudacskák elnevezésű termék végzett.
Korábban megírtuk, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország újabb sikert ért el az uniós porondon. Azután, hogy Juncker elnök elfogadta a kettős élelmiszer-minőség tényét az EU-ban, az Európai Bizottság iránymutatást adott ennek kiszűrésére. Konkrétan az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekre történő alkalmazásáról. Az iránymutatás segítségével a tagállami hatóságok a bizottság szerint könnyebben fogják tudni meghatározni, hogy uniós jogot sértenek-e azok a vállalkozások, melyek a különböző országokban eltérő minőségben értékesítik termékeiket.
Az iránymutatás felsorolja és részletesen ismerteti, milyen uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírásokat kell a hatóságoknak figyelembe venniük, amikor azt vizsgálják, eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekről van-e szó. E tekintetben két EU-jogszabály irányadó. Az egyik az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet. Ez előírja, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az adott élelmiszerről, és az élelmiszercímkén többek között a termék valamennyi összetevőjét fel kell tüntetni. A másik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, amely tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztését.
Az Európai Bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelését biztosító módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok a kérdés megvitatása során azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak. A módszertan kidolgozásához a bizottság egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére, illetve forrásokat biztosított a tagállamoknak, például a fent említett bizonyítékgyűjtésre. Az intézmény ezen felül párbeszédet kezdeményezett a termelői és a márkaszövetségekkel, amelyek vállalták, hogy őszre magatartási kódexet dolgoznak ki.
Magyarország, illetve a V-ek uniós erőfeszítéseinek köszönhetően az élelmiszergyártásban remélhetőleg közeledik tehát a jelenleginél nagyobb önmérséklet, illetve önkontroll ideje. Ezért is jó, hogy a NÉBIH – a V4-ek társintézményeivel együtt – élen jár a kettős élelmiszer-minőség kapcsán a vizsgálatokban, a hibás termékek kiszűrésében. Ettől függetlenül a tudatos fogyasztói magatartást ne felejtsük el: mindig pontosan nézzük meg, mit is veszünk a boltokban.
