A tavalyi, közel két számjegyű növekedés után az idén mérsékeltebb bérdinamikára van kilátás, a gazdaság újraindulásával és a munkaerőhiány visszatérésével azonban jövőre ismét jelentősen emelkedhetnek a fizetések – írja a Világgazdaság.
Jövőre is folytatódhat a bérfelzárkózás, bár már nem akkora ütemben, mint a korábbi években
– mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A parlamentnek benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból ugyanis kiderült, hogy az idén ugyan lassul a bérdinamika, a 7 százalékos bruttó emelkedés után jövőre már 7,7 százalékkal növekedhetnek a keresetek.
A reálbérek növekedési üteme a 2021-es megtorpanás után 2022-ben ismét gyorsulhat, elérve az 5 százalékot. A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás ugyan csak jövőre jár le, azonban az abban vállalt 40 százalékos reálbér-emelkedés már tavaly teljesült.
Az idén ugyan csak 3–4 százalék közötti növekedésre van kilátás, de ez még mindig érzékelhető kategória
– hangsúlyozta a munkástanácsok elnöke.
Az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogram szintén úgy kalkulál, hogy a béremelkedések üteme 2021-ben átmenetileg mérséklődhet, ám a konjunktúra visszatértével ismét lendületet kaphat. Ezt támogatja, hogy a korlátozások feloldása után a szolgáltatások iránti növekvő kereslet az érintett ágazatokra is jótékonyan hat. Bár a kormányzati tervek alapján a korábbi, közel két számjegyű ütem után az idén és jövőre is mérsékeltebb reálbér-növekedésre van kilátás, de nincs kizárva, hogy a valós számok kedvezőbben alakulnak.
Palkovics Imre megemlítette, hogy
a munkáltatók számítanak a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, ennek azonban feltétele, hogy 6 százalékos reálkereset-bővülés valósuljon meg a versenyszférában.
Erre pedig jó esély van, legalábbis a konvergenciaprogramból arra lehet következtetni, hogy a kormány nem csak jövőre tervezi csökkenteni a munkaadókat terhelő adót. Az Európai Bizottságnak elküldött dokumentumban ugyanis azzal számol, hogy erre két alkalommal kerülhet sor, ami a jövő évi költségvetésben már tervezetten megjelent, így a fő kérdés, hogy az idén bekövetkezik-e az, amit a munkaadók és a szakszervezetek is régóta szorgalmaznak.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy bár az idei első negyedévben nem volt meg a feltétele az adó mérséklésének, de a második negyedévben minden elemző jelentős növekedést prognosztizál, épp ezért úgy látja, komoly esély van arra, hogy a kormány átgondolja az idei csökkentést. A bérdinamika ezzel újabb támaszt kaphatna, az év eleji bérmegállapodásban a vállalkozói érdekképviseletek ígéretet tettek arra, hogy ebben az esetben tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
Palkovics Imre jelezte, hogy a vendéglátóiparban súlyos munkaerőgondokkal küzdenek, és a járvány előtt külföldön dolgozó magyar munkavállalók jelentős része a határok megnyitásával várhatóan visszatér a nyugat-európai munkaerőpiacra.
Ezek mind olyan tényezők, amelyekből arra lehet következtetni, hogy továbbra sem állhat le a bérdinamika, különben kiáramlik a munkaerő
– tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly hasonló következtetésre jutott, szerinte tíz év alatt meg kellene duplázni a reálbéreket, különben az a veszély fenyeget, hogy beleragadunk a közepes jövedelmi helyzet csapdájába.
(Borítókép: Ziegler Ostyagyár és ostyakészítő gépgyár és családi vállalkozás, Zsámbék 2021.03.01. (Németh András Péter, Szabad Föld)
