Folytatódik a budai Vár felújítása, a cél, hogy a világháborúban és a kommunizmusban lerombolt épületeket helyreállítsák, így a korábbi Külügyminisztériumot – de a tárca nem költözik oda –, valamint részben az egykori főparancsnokságot is. Újjáépítik továbbá a Teleki-kastélyt és istállóépületét – számolt be a kormány döntéséről a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a Dísz tér palota felé eső részének teljes újjászületését és a Szent György téri rommező megszüntetését ígéri a kormány a Nemzeti Hauszmann-terv részeként.
A Magyar Idők információi szerint az egykori királyi külügyminisztérium épülete korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. A saroktelken Hauszmann Alajos tervei alapján 1901–1903 között épült fel a Vöröskereszt Egyletnek és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter irodájának tervezett háromemeletes, tetődíszes háza. Az épület a két világháború között a Külügyminisztérium otthona lett.
Az 1944–45-ös ostrom során több belövés is érte az épületet, amit egy évvel később annak ellenére lebontottak, hogy menthető lett volna. Jelenlegi hűlt helyén, pontosabban a feltöltött pinceszint felett – erről árulkodnak az alagsori ablakok megmaradt, lefalazott keretei – nyaranta népművészeti kirakodóvásárt tartanak.
A tér legmeghatározóbb épülete volt a ma már csak torzóként, két szinten fennmaradt Honvéd Főparancsnokság, amely szintén visszanyerheti külső képét. A neoreneszánsz stílusú épület a Dísz tér felé négyszintes volt, korinthoszi oszlopok és timpanon díszítették, az egész épületet pedig egy téglalap alapú kupola koronázta a Háború és a Béke allegorikus szobraival. A II. világháború idején súlyos károkat szenvedett a főparancsnokság. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották. Sokáig a torzó romjai zárták le délről a Dísz tér épületegyüttesét – írta a Magyar Idők.
A lap emlékeztetett, az Orbán-kormány 2012-ben döntött a Honvéd Főparancsnokság épületmaradványának a felújításáról, amely két szakaszban ment végbe. Az összesen 860 millió forintos költségeket teljes egészében állami forrásból fedezték, uniós pénz nélkül. A 3300 négyzetméteres épület belsőjét is részben rekonstruálták. A főparancsnokság folytatásában állt a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, azonban ennek rekonstrukciójáról nincs szó, mivel a szomszédos Szent György tér jelenlegi területének nagy részét elvenné.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter által említett rekonstrukciók közé tartozik a József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota újjáépítése. Az 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított háromszintes, két saroktornyos épület már a Szent György téren állt, annak Krisztinaváros felőli térfalát alkotva. Az ostrom alatt több belövés érte, de a sérülések javíthatók lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkásétkeztető volt, majd 1953-ban kiürítették. A 60-as években filmfelvételek céljából felgyújtották, majd 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották. A helyén jelenleg rommező van – számolt be róla a Magyar Idők.
Borítókép: Fortepan, Magyar Idők
