Az urbanizáció felgyorsulása, az elöregedés, az e-kereskedelem és általában a technológia térhódítása új befektetési lehetőségeket kínál az ingatlanszektorban. Tőke van, az ingatlanalapok tejes jogú és likvid befektetési eszközosztállyá váltak, és ez igényt teremt arra, hogy távolabb nézzünk a hagyományos ingatlan befektetéseknél – véli Andrew Weir, a KPMG ingatlanpiaci és építőipari részlegének vezetője.
A globális gazdasági és politikai bizonytalanságok ellenére az ingatlanszektor továbbra is hasít. Az ágazat tavaly ezer milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le – ez rekord szintnek számít – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Globálisan számolva az ingatlanpiaci befektetések elérik az 1800 milliárd dollárt – állapítja meg a KPMG elemzése. Eközben az ingatlanszektorból az elmúlt évtizedekben valódi – és likvid – eszközosztály vált, ami iránt a kereslet stabilan emelkedik. A legtöbb kockázati tőkebefektető társaság jelentős tőkét invesztált az ágazatba, így nő az ingatlanok súlya a portfóliókon belül.
A CNBC adatai szerint a kockázati tőketársaságok szabadon befektethető pénzeszközei 1,5 ezer milliárd dollárra, új csúcsra emelkedtek 2019 végére.
Ekkora kereslethez a változó ingatlanszektor nem tudott megfelelő kínálatot állítani. Így nagy mennyiségű tőke várja gazdáját, annak ellenére, hogy az intézményi befektetők portfólióiban még továbbra is gyakori, hogy alulsúlyozzák az ágazatot.
Andrew Weir szerint a befektetési feltételek szigorodnak, egyre jellemzőbb, hogy az invesztorok inkább kivárnak, mintsem belevágjanak egy kockázatosabb, később esetleg rosszul elsülő ügyletbe. Jellemző az is, hogy a befektetők mást keresnek, mint a hagyományos ágazati eszköz osztályok, mint például a lakossági, vagy az irodai ingatlanok.
Alternatívák után néznek, ilyenek például az adatközpontok, vagy a diákszállások. Első pillantásra ezek az alternatívák, a speciális szektorokba való befektetések túlságosan szűknek tűnnek, ugyanakkor nagy hozammal kecsegtetnek, és egyre elterjedtebbé válnak.
A KPMG szerint a fejlett országokban és Kínában is, az elöregedő társadalom erősen hat az ingatlanpiacra.
Megnőtt és tovább nő a kereslet az idős-otthonok, nyugdíjas lakóövezetek és szolgáltatások iránt, ami vonzóvá teheti az ilyen típusú befektetéseket. Ugyanígy új piacot hozott létre az e-kereskedelem, amelynek kiszolgálása növelte a logisztikai bázisok, raktárak iránti igényt, egyúttal megkérdőjelezi a hagyományos fizikai bolthálózatok megtérülését.
Az urbanizáció egyre erősödik a világban, így a gyorsan növekvő városok és megapoliszok a következő évek ingatlanbefektetési terveinek kiváló terepei lehetnek. A munkaerő országon belüli és határokon átnyúló vándorlása a korábbiaknál sokkal inkább befolyásolja majd a befektetési döntéseket. Az urbanizáció nyomán egyre jobban koncentrálódnak a prémium kategóriás ingatlanok.
Az infrastrukturális beruházások is új irányokba fejlődnek.
A kormányzatok egyre nyitottabbak a magánszektor részvételére a lakhatási problémák megoldásában. Új lehetőségeket kínál a kínai Új Selyemút kezdeményezés, a hozzá szükséges infrastruktúra kiépítésében. „Mindez azt sugallja, hogy ideje kilépni az ingatlanszektor hagyományos értelmezéséből” – véli Andrew Weir.
Ezek az új utak felértékelik az adatokhoz, adatbázisokhoz való hozzáférést. Az ágazat jövőjét, lehetséges fejlődési irányait immár lehetetlen a szükséges adatok elemzése nélkül feltérképezni. A KPMG közelmúltban végzett PropTech felmérése szerint a szektor vállalatainak digitális stratégiája nagyon ritkán tartalmazza az adatmenedzsmentben és –elemzésben rejlő lehetőségeket.
A válaszadók mindössze 25 százaléka nyilatkozta azt, hogy a megfelelő adatbázisokra építi digitális stratégiáját, egyharmaduknak pedig nincs is digitális stratégiája.
A portfólió menedzserek továbbra is hagyományos formájában vizsgálják az ingatlanszektort, így nagy tér nyílik a más típusú előrejelző eszközök és az adatelemzés előtt, mint ahogy a korszerű technológia alkalmazása is egyre jobban előtérbe kerül – mondja Andrew Weir. Ilyen lehet például a belső terek hőmérsékletét szabályozó szenzorok, vagy az épület esetleges szerkezeti hibáit elemző drónok alkalmazása.
Az ilyen eszközök javítják az épületek üzemeltetésének hatékonyságát, csökkenthetik a bérlők költségeiket, és hozzájárulnak a klímavédelemhez is.
Borítókép: Markus Scholz/dpa
