A 2018-ban bicentenáriumát ünneplő mosonmagyaróvári kar az új képzéssel 30 éves tejipari szakmérnök-képzési hagyományait folytatja, és egyben reagál a piaci igényekre is. Mint azt dr. Varga Lászlótól, a szakot vezető egyetemi tanártól megtudtuk, a hazai tejszektorban tejipari szakmérnökökből és szaktanácsadókból egyaránt hiány mutatkozik. A magyar tejágazat pedig csak jól képzett szakemberekkel tud reagálni a globális kihívásokra, amelyek az ágazatot érik. Ilyenek például, hogy a világpiacon fokozódik a kereslet a tejzsír iránt, a hazai termelők által előállított tejek beltartalmi értékei pedig esetenként elmaradnak az Európa fejlett országaiban tapasztalhatótól. A világpiacon növekvő tejigénnyel lehet számolni a közeljövőben, a hazai tejszektor kilátásai tehát pozitívak, de a versenyben csak hatékony termeléssel lehet az ágazat sikeres. A kar ezt felismerve hirdette meg az új továbbképzési szakot.
A képzés keretében a hallgatók tudományos igényű, átfogó ismereteket szerezhetnek a tejipari tevékenységről. A kar célja önálló irányító és oktató tevékenységre is képes, egységes szakmai szemléletű, elméletileg megalapozott szakismeretekkel rendelkező specialisták képzése. Az oktatók felkészültsége és a kar hagyományai garanciát jelentenek arra, hogy szakot elvégző hallgatók képessé válnak a tejtermelési, illetve az elsődleges és tejipari feldolgozási folyamatok irányítására. Emellett a termelési folyamatok szervezésére és fejlesztésére, a tejfeldolgozási folyamatok és a tejfeldolgozás különböző termékeinek ellenőrzésére is alkalmasak legyenek, sőt még a minőségbiztosítási és a minőségfejlesztési és a marketingfeladatok megoldására is. Egyben kompetenciát szereznek a fejlesztési feladatok átfogó szemléletű elvégzésére, valamint konstruktív kutató, oktató és igazgatási feladatok ellátására is.
A Tejipari szakmérnök szakirányra a felvétel feltétele az agrár-, vagy műszaki képzési területen legalább alapképzésben szerzett mérnöki oklevél, míg a Tejipari szaktanácsadó szakirány esetében természettudományi, orvos- és egészségtudományi, vagy gazdaságtudományi képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevél. A korábbi képzési rendszerben végzettek a felsoroltaknak megfelelő, legalább főiskolai szintű oklevél birtokában felvételizhetnek. Azok a jelentkezők, akik korábbi felsőoktatási tanulmányaik során „Állattenyésztéstan”, „Takarmányozástan” és „Mikrobiológia” című tárgyakat nem tanultak, e diszciplinákból különbözeti vizsgát kötelesek tenni.
A képzés levelező tagozaton folyik, időtartama három félév, félévenként 90 óra időtartamban, közvetlen konzultációkkal, laboratóriumi és üzemi gyakorlatokkal, bel- és/vagy külföldi tanulmányúttal. Az oktatást az egyes szakterületek specialistái, részben egyetemi oktatók, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kutatói és külsős szakemberek végzik.
Borítófotó: Kálmándy Ferenc/MTI