Tartósnak ígérkező változások zajlanak Európa, egyben Magyarország gázellátásában. A fő lökést az Ukrajnában folyó háború következményei adták, de a háború után sem feltételezhető a piacok teljes visszarendeződése és az sem, hogy csökkenne az energia-önellátásra való törekvés. A Világgazdaság sorra vette, mindez mit jelent Magyarország 2025-ös gázellátása szempontjából, egy szakértőt pedig az árakról kérdezett.
Kisebb keresletre készülhetnek a kereskedők
A hazai gázfelhasználás az energiaválság előtti, évi 10-11 milliárd köbméterről az idén 8 milliárd köbméter közelébe csökkent, és nem várható növekedés jövőre sem. A csökkenés mögött a következők álltak.
- Az áramtermeléshez kapcsolódó gázkereslet az ipari termelés lassulásával esett.
- Egymás után értek és érnek be az állam által is támogatott energiahatékonysági beruházások.
- A lakosság spórol a gázzal, főleg az átlagos fogyasztás rendszerének 2022. augusztus 1-jei bevezetése óta.
Az MBH júliusban 4,2, Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanabban a hónapban 3,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedést vetített előre, szeptemberben az Egyensúly Intézet 3,4 százalékot várt. E növekedés megalapozhatja az ipar energiaigényének bővülését is, de a konkrét projektek többet mondanak. Például a tervek szerint már ez év végétől termel a nagy áramfalónak (közvetve és részben tehát gázfalónak is) ígérkező debreceni BMW-gyár, 2025 elején pedig indulhat a próbagyártás a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárban. Az iparon belül a fő gázfelhasználók (ebben a sorrendben) az élelmiszer-, az ital- és a dohánygyártás, a vegyipar és a gyógyszergyártás, a gépgyártás.
Az ipari gázigény jövőre feltételezhető bővülésével szemben más tényezők az összesített kereslet szinten maradását, esetleg csökkenését okozhatják.
Igaz, hogy a hőmérséklet növekedésével egyre több (részben gázüzemű erőművekből érkező) energiát használunk épületfűtésre, de a hőmérséklet növekedése a fűtési igény megcsappanása miatt így is lejjebb szorítja az éghajlat-változáshoz köthető gázigényt. Az említett energiahatékonysági fejlesztések hatása is megmarad, főleg, mivel ezek nemcsak adott mennyiségű gáz gazdaságosabb felhasználását célozzák, hanem a gáz kiváltását is, főként megújuló energiahordozókkal. Végül nem feltételezhető az sem, hogy a lakosság jövőre kevésbé akarna takarékoskodni a gázzal. Ehhez jelentős jövedelemnövekedésre vagy az átlagfogyasztás rendszerének felszámolására lenne szükség. Bár az ezen intézmény fenntartását kimondó rendelet csak 2024 végéig hatályos, esélyes, hogy meghosszabbítják.
Jövőre is esik a belföldi termelés
Napi mintegy 4,6 millió köbméterről napi 4,2 millió köbméterre tovább csökken a belföldi gáztermelés az FGSZ Zrt. várakozásai szerint. Ez nem meglepő, és annyiban nem is okoz nagy gondot, hogy a Magyarországon felhozott gázból a hazai igényeknek eleve csak körülbelül az ötödét elégítik ki. Az energia-önellátás miatt azonban az Energiaügyi Minisztérium nyolc újabb területre indított koncessziós eljárásokat szénhidrogén kutatására, feltárására és termelésére, épp a napokban.
A következő, 2025/26-os gázévben az FGSZ szerint már napi 5,5 millió köbméteres hazai termelés várható. E magasabb szint három éven át fenn is maradhat. A növekmény részben az államtól gáztermelői feladatokat is kapott állami MVM-től várható. A társaság most jelentette be egy újabb kút lefúrását.
Ki sem látunk a tárolói gázból
Magyarország majdnem színültig telt tárolókkal várja a közelgő fűtési idényt, ahogyan Európa közel egésze is. Pillanatnyilag közel 92 százalékos töltöttségnél tartunk. És van nagyobb mennyiség tartalékolására is igény, így a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly és az idén is hozzájárult, hogy a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) a névleges mennyiségnél kicsit több gázt fogadjon. A hazai betárolt gáz öt létesítményben található, ebből négy az MFGT-é és egy a Hexumé.
A hazai tárolók gázának mintegy négyötöde jellemzően a felhasználókat ellátó gázelosztó társaságokhoz kerül, a maradékon az erőművek és az ipari felhasználók osztoznak. Magyarországon tárolják a szerbiai lakosság téli ellátásához szükséges mennyiséget is, továbbá a hazai export- és a tranzitigények is úgy elégíthetők ki megnyugtatóan, ha közben kellő nagyságúak a belföldi tartalékok.
Megfordult Ukrajna szerepe
Új korszak nyílik 2025-ben Magyarország gázellátása szempontjából, ha Ukrajna – hűen eddigi bejelentéseihez – nem járul hozzá az orosz gáz Nyugatra történő továbbításához. Ellátási zavart ugyan nem okozna, ha nem hosszabbítanák meg az orosz–ukrán tranzitmegállapodást, azonban ekkortól már már le is lenne papírozva, hogy elveszítettük ezt az útvonalat. Ellátási zavar azért nem lesz, mert a hatályos hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződés szerint az orosz Gazprom már egyébként is dél felől a Török Áramlaton, onnan pedig Bulgárián és Szerbián át küld évi 3,5 milliárd köbmétert a magyar piacra, illetve 1 milliárdot Ausztrián keresztül.
A kereskedők feje viszont fájhat. Ha jövőre is akarnak Ukrajnába exportálni, ahhoz fizikailag is meg kell utaztatniuk a piaci szerződés keretében vásárolt orosz gázt azért, hogy Magyarország felől kiszállíthassák.
Márpedig most úgy áll, hogy keleti szomszédunk gázigénye markáns jellemzője lesz a 2025-ös piacnak is. Az Ukrajna felé történő szállítás kapacitások egyébként rendelkezésre állnak, és a Szlovákia felé történő szállításé is. Ez utóbbi ezért fontos, mert Szlovákián át is küldhető gáz Ukrajnába. A szlovákiai bővítést az FGSZ szlovákiai partnerével, az Eustreammel oldotta meg. Mellesleg már a kibővített kapacitás is ki van használva 95-100 százalékig.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Lehoczky Péter
