A négy ország részesedése az EU éves bruttó hazai össztermékéből eléri a 6 százalékot és dinamikusan növekszik, ahogy az uniós átlagot meghaladó ütemben bővül gazdaságuk. Jelenleg Lengyelország 3, Csehország 1,3, Szlovákia 0,7, míg Magyarország 1 százalék körüli mértékben részesedik az uniós éves GDP-jéből – mondta a Figyelő főszerkesztő-helyettese.
A szakértő egy érdekes adatra is felhívta a figyelmet – írja a hirado.hu. A V4-ek Németországgal folytatott kereskedelmi forgalma értékben felülmúlja a francia-német gazdasági kapcsolatokat, valamint a visegrádiak beágyazottsága, iparosodottsága dél-európai országokénál erősebb.
Elmondta, hogy a négy ország gazdasági kilátása szempontjából kedvező, hogy fejlettségükben, gazdasági szerkezetükben hasonló szinten állnak és az azonos a kultúrájuk és politikai múltjuk is.
A V4-ek az éves kibocsátásuk 1,2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre (K+F), míg az EU átlag 2 százalék körül van, de vannak országok, ahol ennél is többet költenek erre a céljra– hangzott el az adásban.
Szajlai Csaba ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország pár évre ráállt egy jó útra, és ennek letéteményese, hogy a multicégek egyre több K+F részleget hoznak. Ezek az egységek csoportszinten belül is egyre jelentősebb szerepet töltenek be a cégeken belül és ez meglátszik árbevételükön is.
Az oktatás és a képzés területén jelentős előrelépés történt a korábbi időszakhoz képest – folytatta. Magyarország pár éve elmozdult abba az irányba, mint Ausztria vagy Németország, ahol a kereskedelmi kamaráknak beleszólása van a képzési rendszerek kialakításában, hogy a piaci igényeknek megfelelő munkaerőt képezzenek.
Egy esetleges gazdasági válság kialakulására vonatkozó kérdésre, a Figyelő főszerkesztő-helyettese a kockázatok között említette az adósságok magas szintjét, amely a kamatok emelkedésével jelentős fizetési többletterhet jelent az államok, a cégek és magánszemélyek számára is. Emellett kiemelte a részvények túlértékeltségét valamint a protekcionista intézkedéseket és a dél-európai országok strukturális problémáit.
A kormány erre válaszul megemelte a költségvetési tartalékok szintjét, és mérséklik az állami kiadásokat, a tervek szerint a hiányt kizárólag beruházásra fordított összegek tehetik ki – mondta Szajlai Csaba.
