A modellek körében a stock fotózások komoly lutrinak számítanak. Ebben a sajátos műfajban ugyanis a képek nem konkrét célra készülnek. Bekerülnek egy ügynökségi adatbázisba, ahol aztán a felvételeket jószerivel bárki megveheti. Ha például a modellnek a fényképezésen szomorú képet kell vágnia, az arca lehet egy csődbe jutott cégekről szóló cikk illusztrációja, de az ábrázata ugyanígy akár egy erekciós problémákat kezelő gyógyszer plakátján is kiköthet.
Az ágazatnak microstock néven van egy sajátos oldalhajtása is. Ide azok az ügynökségek tartoznak, akik a fotókkal kizárólag a neten kereskednek. Híresek róla, hogy a profik mellett amatőr fotósokat is foglalkoztatnak, az áraik pedig cserébe rendkívül nyomottak. Előfordul, hogy a képekért csupán pár centet kérnek el. Talán elsőre meglepő lehet, de ennek a kissé lesajnált irányzatnak a szereplői egyre nagyobb pénzhalmokon csücsülnek. A londoni Technavio nevű kutatócég felmérése szerint a microstock piac mérete 2020-ra éves szinten több mint 7 százalékkal 4 milliárd dollárra fog nőni.
Az ágazatot még 2000-ben Bruce Livingstone keltette életre az iStockphoto nevű oldal beindításával. A kanadai üzletember eleinte a neten teljesen ingyen árulta a képeit. A szegmens még 2006-ban is csak a szárnyait bontogatta, amikor az alapító 50 millió dollárért eladta a szájtját az egyik nagy fotóügynökségnek a Getty Images-nek. Az évek folyamán aztán az akvizíciók egyre nagyobb méreteket öltöttek. 2009-ben ugyanez a cég a Jupiterimages-t már 96 millió dollárért, 2014-ben az Adobe az amerikai Fotoliát pedig már átváltva 234 milliárd forintért vásárolta fel. Hogy a microstock miért ilyen óriási üzlet? Ahogy a netes marketing területe kezd felfutni egyre nagyobb az igény a kiváló minőségű fotókra. És itt most nagy hangsúly van a minőségen: manapság a telefonjával az átlagember is tonna szám készíti a fotókat, de ezek a cégeknek és a netes honlapoknak használhatatlanok.
Ma már az ügynökségek egyébként sokszor zenei anyagokat és rövid videókat is értékesítenek. Persze ezek rendkívül általánosak – a kínálat tele van örömködő családokkal és üzletemberekkel -, pont azért, hogy több helyen lehessen őket használni.
Nade kanyarodjunk vissza a képek világába és nézzük meg mi a helyzet a piszkos anyagiakkal a fotósok oldalán. A Svájcban élő Michael Jay azt mondta, hogy manapság az egyik nagy microstock oldalon havi 50-100 fénykép feltöltésével is csak karcsú 100 dolláros keresetre futja. Az elmondása szerint régen az ilyen összegekért nem kellett ennyit teperni: 2007 magasságában három számjegyű keresetet egy maréknyi jól sikerült felvétellel is lehetett szerezni, a piac viszont elkezdett telítődni. Az ügynökségek adatbázisaiba havonta 1-2 millió új kép kerül fel. Vannak témák, amiknél akkora a túlkínálat, hogy az új fényképeket alig tudják eladni: tipikusan ilyenek az ünnepi képek vagy a természetfotók.
A fényképészek tehát egyre szorosabbra húzzák a nadrágszíjat az ügynökségek szekere közben viszont most kezd meglódulni. A piac 85 százalékát jelenleg négy nagy vállalat a Fotolia, a Dreamstime, a Getty Images tulajdonában lévő iStock és a Shutterstock uralja. A nagy üzletről Európa viszont egyelőre lecsúszott. A piac túlnyomórészt ugyanis Észak-Amerikában koncentrálódik: a felsorolt nagyok központjai mind a tengerentúlon vannak.
Borítókép: illusztáció, MTI/Balogh Zoltán
