Az MNB Monetáris Tanácsa a szeptemberi ülésének döntésével összhangban az alapkamatot változatlanul, 13 százalékon hagyta, ez a tanács megítélése szerint megfelel a fundamentális mutatók alakulásának. Mind a belső, mind a külső inflációs folyamatok az infláció tetőzésére, egy közelgő fordulatra utalnak – mondta az MNB alelnöke. A várakozásoknak megfelelően 13 százalékon maradt az alapkamat, a monetáris tanács emellett 12,50 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatot. Az MNB Monetáris Tanácsa a legutóbbi kamatdöntő ülésen bejelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
Túl a mélyponton
Virág Barnabás jelezte: a folyó fizetési mérleg szeptember érhette el a mélypontot, előre tekintve már javulásra számít a jegybank. Mint mondta: az MNB folytatja az egynapos swapeszközét és az egynapos betéti tenderét a piaci stabilitás fenntartása érdekében az október 14-én meghatározott feltételekkel. Arról is szólt, hogy a teljes likviditás szintje 10 ezer milliárd forint alá csökkent, ennek több mint 60 százaléka tartósan lekötött likviditás, 40 százaléka van egynapos eszközökben. Az egynapos betéti gyorstenderek kamata 18 százalék, ez fennmarad a következő időszakban is – mondta Virág Barnabás. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. A külső inflációs nyomás enyhülése és a belső kereslet lassulása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban.
Virág Barnabás szerint a forintlikviditás szűkítését a következő hónapokban is folytatják, ami a swappiacon javuló transzmissziót és emelkedő hozamokat eredményezhet. A jegybank az október közepén hozott eszközeit a szükséges ideig fenntartja, illetve folyamatosan figyeli a megfelelő devizatartalék szintjét. Rámutatott: a gázárak utóbbi hetekben tapasztalt csökkenése miatt az ország energiaszámlája kisebb lehet és kevesebb devizára lehet szükség ennek biztosítására. A jegybanki szakemberek szerint az élelmiszerárak emelkedése várhatóan folytatódik, ez októberben tovább emelheti a szeptember elért inflációs szintet.
Korrekció a gázárakban
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: a gázárakban komoly korrekció következett be, ami a következő hónapokban az inflációs adatokban is egyre inkább megmutatkozhat. A fogyasztás visszaesése egyértelműen elindult, az energiafogyasztásban az utóbbi hetekben 10 százalékos visszaesés látszott – mondta Virág Barnabás. A monetáris tanács szerint 2023 első felében markáns fordulat következhet be az infláció alakulásában. Arról is szólt, hogy a jegybankban először az idei év végéig 200 eurós gázárral kalkuláltak az energiaegyenleg becslésekor, akkor úgy számoltak, havi 1,5 milliárd euró kell az energiaszámlák kiegyenlítéséhez. Azóta a gázárak csökkentek, gyakorlatilag megfeleződtek, így az ország havi energiaszámlája mintegy az 1 milliárd euróra csökkenhet – tette hozzá Virág Barnabás.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől megfordulhat az infláció alakulása, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számít a vezető elemző, ami az infláció mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023. végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Fotó: Figyelő