„A kormányzat úgy tűnik, hogy kezelte a költségvetés problémáját. Az az elcsúszás, ami viszonylag régóta azonosítható volt, és a GDP fél százalékát tette ki, nagyjából megfelel a kormányzati bejelentésekben szereplő bevételi csomagnak” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A hét elején tartott rendkívüli kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy augusztustól védelmi hozzájárulásnak nevezett különadót szed be a bankoktól, biztosítóktól és energetikai vállalatoktól, amelyből mintegy nagyságrendileg 400 milliárd forint plusz befizetést vár. A bejelentést követően a Magyar Bankszövetség azonnal tiltakozását fejezte ki, mondván, a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága erősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
Virovácz szerint azonban a képlet mégsem ilyen egyszerű, egyrészt benne van a pakliban, hogy a bankok az állampapír vásárlással végül tényleg le tudják felezni az extraprofitadójukat, tehát kevesebb pénz folyhat be a tervezettnél az államkasszába. Másrészt ebből a 400 milliárdból kell kigazdálkodni az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott 80 milliárd forintos bírságot is. Ráadásul ez utóbbi még nőhet is, az ítélet végrehajtásig ugyanis napi 1 millió eurót kell kifizetnünk.
Várható volt, hogy a nyáron valamilyen korrekció jön
Elemzők és a nemzetközi hitelminősítők már korábban felhívták a figyelmet, hogy noha alig ár hónap telt el az évből, de már több száz milliárdos elúszásban van a költségvetés.
A vártnál alacsonyabb idei növekedés, azaz a makropálya felborulása mellett a tavalyi mintegy ezer milliárd forintos áfabevétel kiesés olyan kényszerhelyezetet jelentett a kormány számára, ami alapján valószínűsíthető volt, hogy a nyáron kisebb -nagyobb korrekciót hajt végre.
Hiába emelte meg a hiánycélt a korábbi 2,9 százalékról 4,5 százalékra, és döntött összesen 675 milliárd forint kiadáscsökkentésről már áprilisban, ez sem volt elég arra, hogy a büdzsé kérdését megnyugtatóan rendezze. Annál is inkább, mert júniusban az államháztartás központi alrendszere 2656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami ugyan a megemelt defitcél esetében még jelent közel 1400 milliárd forintos mozgásteret, de ha a korábbi deficitcélt vesszük, akkor kevésbé kedvező a kép, ugyanis az éves tervnek már a 106 százaléka teljesült.
Orrnehéz a költségvetés, és az áfabevételek is megindulhatnak
Mindenesetre Virovácz Péter úgy látja, hogy az év hátralévő részében segítség lesz az államháztartás számára, hogy idén nagyon az év elejére koncentrálódtak a kamatkifizetések, ami orrnehézzé tette a költségvetés kiadási oldalát.
Az elemző szerint mindig van tér a fogyasztás bővülésére, és az év második felében van egy potenciális bevételi forrása a költségvetésnek, ami ha jobban teljesül, mint az első félévben, az hozzájárulhat ahhoz, hogy teljesüljön a tervezett hiánycél.
Épp ezért érdemes lesz figyelni majd a részletes júniusi államháztartási adatokat, amelyekről egyelőre csak előzetes számokat közölt a Pénzügyminisztérium és annyit tudni, hogy egy hónap alatt 107,8 milliárddal nőtt a deficit. Májusban már egyébként pozitív fordulat jelei látszódtak az áfabevételek terén, ugyan időarányos teljesülésben elmaradás látható, de legalább a tavalyi bevételi szinthez képest már 200 milliárd forintos pluszban jártak.
Teljesülhet a hiánycél, ha tényleg be tudja szedni az állam a védelmi hozzájárulást
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a 4,5 – 4,9 százalék közötti tartományba várja az idei hiány mértékét. Szerinte a sok a bizonytalanság, de az elmúlt két havi államháztartási adat és a kiskereskedelmi forgalom alakulása egy kis bizakodásra ad okot, így elképzelhető, hogy ha folytatódik a kedvező tendencia, akkor a 4,5 százalékos hiánycél is teljesülhet.
Hangsúlyozta, ehhez az is kell, hogy tényleg be tudja szedni az állam ezt a 400 milliárd forintot. Egyelőre azonban az elemző szerint még nem látszódik, hogy jön össze ez az összeg, arról nem beszélve, hogy az se biztos, hogy be tudja szedni azt a 110-120 milliárd forintot, amit elméletileg idén felezhettek volna meg a bankok.
Jövőre a kamatkifizetések visszaesésével tudja majd leszorítani a hiányt, nem ússzuk meg az eljárást
Az is nagy kérdés, hogy elegendőek a most meghozott intézkedések és, hogy megúszható-e nagyobb strukturális átalakítás nélkül, hogy jövőre már 4 százalék alá, 3,7 százalékra szorítsa le a kormány a hiány mértékét, és ha lassan is, de teljesítse a 3 százalék alatti hiánycélt. Virovácz szerint nem lehet az örökkévalóságig, tűzoltásszerűen toldozgatni a a költségvetést, előbb-utóbb igenis szükség lesz strukturális reformokra.
Németh Dávid viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatkiadásokon jövőre meg tud annyit spórolni már az állam, hogy azzal levigye erre a tervezett 3,7 százalékos szintre a költségvetés hiányát. Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója lapunknak adott interjújában hasonló számot említett, szerinte a költségvetés kamatterhe jövőre a GDP 1 százalékával, a GDP 3,2 százalékára csökken az idei 4,1 százalékos szintről. Ez nagyságrendileg 700-800 milliárd forinttal kisebb kiadást jelent.
Azonban ez se jelenti azt, hogy jövőre el tudja engedni a költekezést a kormány, egyrészt idővel ki kellene vezetni az extraprofitadókat, amelyek meghosszabbításáról épp most döntött, másrészt a következő hetekben indíthatja el a tanács Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Ami ugyan egy hosszú, 4-7 éves folyamat, de alapvetően behatárolja a költségvetés mozgásterét.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium áttört, kőcsipkés tornyainak csúcsán két rézvitéz őrzi a megújított műemléki épületet. Vagy Mihály / Facebook
