„Az építőipar lassulását már a tavalyi év második felében érzékeltük. Akkor is inkább a negyedik negyedévtől látszott egyértelműen, hogy a korábban megszokotthoz képest radikálisan csökken a projektkiírások száma és a megrendelésállomány. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2022-es esztendő egy rendkívül turbulens időszakot ölelt fel, amikor a megrendeléseket eleinte még hajtották az otthonfelújítási program támogatásai. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy a szomszédban dúló háború miatt olyan méreteket öltött az áruhiánytól való félelem, hogy az egy hatalmas felvásárlási lázban csúcsosodott ki. Ez természetesen a készletek felduzzadásával is együtt járt. Ennek hatása nemcsak nálunk, építőanyag-kereskedőknél érződött, hanem a beruházók és a kivitelezők piacára is rányomta a bélyegét. Mindez összességében egy rendkívül intenzív forgalomnövekedést hozott 2022-ben, amiben a kiemelkedő mértékű előrehozott vásárlás is szerepet játszott” – elemez az Újház kereskedelmi hálózatot üzemeltető Új Ház Zrt elnöke, valamint az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. Szerinte ezek a folyamatok, a covid alatti, majd a háborús helyzet miatti alapanyaghiánnyal megfejelve, nagymértékű áremelkedést generáltak.
Juhász Attila (Fotó: Új Ház)
„Mondván, a közgazdaságtan törvényszerűsége, hogy amikor keresleti piac van, és a gyártók nem tudnak annyit termelni, mint amennyire szükség van, óhatatlanul emelkednek az árak. Nem beszélve arról, hogy ebben a keresleti helyzetben a piac szereplői – ahogy az például a falazó, a tetőfedő és a szigetelőanyagok esetében előfordult -, a nemritkán drágább, alternatív forrásokból is megpróbálták beszerezni a szükséges termékeket.”
„2022-ben így átlagosan 26 százalékos áremelkedésről beszélhetünk, ami jelentős, az Újház hálózatában például 24 százalékos árbevétel növekedést generált. Igaz az értékesítési volument tekintve ekkor már egy szerény mértékű visszaesést érzékeltünk, de a kereslet folyamatos maradt. Egészen 2022 végéig így volt ez, amikor viszont már radikálisan kedvezőtlenebbre fordult a helyzet.”
Juhász Attila hozzátette: a fenti tendenciák, az Újház, nyolcvan értékesítési ponttal rendelkező országos hálózatában a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egyformán érvényesültek.
„A legújabb, már 2023-ra érvényes fejlemény, hogy az új házépítést és a felújítást tekintve a legnagyobb visszaesés a lakossági piacon mutatkozik. Van ahol a csökkenés mértéke 2022 hasonló időszakához képest a 30-40 százalékot is elérte. A visszaesés bár az építőipar minden szegmensében egyértelmű, de van, ahol nagyobb és akad, ahol szerényebb. A jövőkép azért sem bíztató, mert miközben a már megkezdett projekteket, beruházásokat mindenütt igyekeznek befejezni, így a nagy forgalmi visszaesések 2023. év második felében, és 2024-ben jelentkeznek majd leginkább. Arról nem beszélve, hogy miközben az építőpar a tehetetlenségi erejénél fogva csak nagyon lassan áll le, ezt követően újraindulni is csak rendkívül lassan képes. Számunkra ez azért is komoly érvágás, mert a forgalmunk döntő részét az új lakásépítésekhez kötődő projekt megrendelések jelentik, melyeket radikálisan érint majd ez a forgalmi visszaesés.”
A szakember szerint az is komoly gondot jelent, hogy az ingatlanpiaci túlkínálat az egész építőiparra, így az építőanyag-kereskedelemre is rányomja bélyegét. A szakember szerint több oka is van annak, hogy az emberek nem vásárolnak új lakást. Az egyik, hogy az olyan ingatlanok árát, amiket még a korábbi, magas építőanyag árakon, magas kivitelezői díjakkal építettek meg, most egyszerűen nem lehet olyan mértékben csökkenteni, mint amit a piac megkívánna. A másik probléma a finanszírozás ellehetetlenülése: olyan magas kamatok mellett, amit a pénzintézetek kínálnak a lakosság nem mer belevágni a hosszú távú eladósodásba. Ráadásul a jelenlegi helyzetben az ingatlanvásárlás, mint befektetési forma legnagyobb versenytársa az államkötvény lett, ugyanis egyre többen inkább a kiszámítható államkötvényebe fektetik a pénzüket.
„A tavalyi rekord áremelkedés és a magas kamatok miatt most egyértelműen áresés jellemzi a piacot. Ez kifejezetten termékkörfüggő és az árakat több tényező is befolyásolja. Egyrészt nagyon komoly tételt jelent a tavaly elszállt energiaárak változása. Szerencsére most egy kiszámítható, normális tarifára kezd beállni az energiapiac. A másik komoly tényező a forint árfolyama: örömteli, hogy az utóbbi hónapokban nem gyengült jelentősebben a forint, mert az építőipart nagyon kedvezőtlenül érinti a 400 feletti euró árfolyam. A legnagyobb kihívást így a kereslet hiánya jelenti, ami óriási árversenyt generál a gyártók között: egyre több az olyan termék, ami a tavalyi, vagy az év eleji árnál is kedvezőbb lett. Ez az árverseny nemcsak a gyártói piacon, hanem a kereskedelemben is egyértelműen érzékelhető. Jellemző például, hogy a szigetelőanyagok esetében az árcsökkenés mértéke már a 25 százalékot is elérte, miközben hasonló árcsökkenés mondható el a fenyőfűrészáruk, a faanyagok és a betonacélok piacán is”- teszi hozzá Juhász Attila, majd így folytatta:
„Amennyiben a forint/euró árfolyam a 400 forint alatt marad, és az energia árakban sem lesz látványos ár növekedés, akkor a jelenlegi helyzetben nem is várható újabb áremelkedés. A kockázat abban rejlik, hogy ha a magyar fizetőeszköz ismét átlépné a 400 forintos szintet, ami azért is lenne kedvezőtlen, mert az építőipari termékek nagyjából fele importból érkezik és a hazai gyártású cikkek jelentős része is import alapanyagból készül. Ezért nem túlzás kijelenteni, hogy a magyar építőanyagkereskedelem rendkívüli módon ki van szolgáltatva a külső hatásoknak.”
„A drámai forgalomvisszaesésre inkább költségoptimalizálással, mint létszámleépítéssel reagálnak a kereskedők. Ezt mutatja az a 150 építőanyagkereskedő körében végzett felmérésünk, amelyben a 2023-as év eddigi tapasztalatai és a jövőbeni várakozásai kapcsán tettünk fel kérdéseket. A többség egyértelműen a jövedelmezőség jelentős visszaesésével számol. Mindössze a kereskedők 2 százaléka mondta azt, hogy 2023-ban a jövedelmezőség javulásával tervez, miközben 86 százalék várja a profitabilitás romlását és 12 százalék számol stagnálással. Ebben a helyzetben a kereskedők többsége azzal számol, hogy a költségoptimalizálás mellett a profit terhére rendezik a veszteségeik egy részét. Ezért nem jellemző, hogy jelentősebb elbocsátási hullám lenne az építőanyag kereskedelemben, arra azonban látunk példát, hogy optimalizálják a rendelkezésre álló humán erőforrást. Az építőanyag-kereskedelem egy olyan szofisztikált és összetett szakma, ami annak ellenére, hogy közel 30 ezer embert foglalkoztat, nagyon nehéz pótolni a megfelelő építőipari, vagy értékesítői ismeretekkel rendelkező szakembereket.”
Juhász Attila ezért a költségtakarékosság és a hatékonyságnövelés mellett elsősorban a szolgáltatásbővítésben látja a kitörési lehetőséget. Ide tartozik a korábbitól eltérő nyitvatartás éppúgy, mint ahogy sokan elindultak az online értékesítés irányába is. Emellett egyre többen a pro-aktív értékesítésben látják a jövőt, ahol nemcsak a betérő ügyfelek megnyerése a cél, hanem a mobil értékesítők révén a potenciális ügyfeleket is megszólítják ajánlataikkal.
Az Újház vezetője hozzátette: „A piac sajátossága az is, hogy miközben az egyik oldalon a rendkívül magas kamatok nehezítik az értékesítést, a másik oldalon az akár 20 százalékos árcsökkenés is jellemezheti a piacot. Ez pedig kifejezetten előnyös lehet annak, aki saját finanszírozásból képes belekezdeni egy épület építésébe vagy a lakásfelújításba. Már csak azért is, mert az ingatlanpiac bezuhanása miatt most a tavalyihoz képest feleannyi idő alatt lehet kivitelezőt találni. Nem beszélve arról, hogy az általános megrendeléscsökkenés az árak mérséklődésével is együtt jár.
Az építőipar helyzete most kifejezetten kritikus. Azt tapasztaljuk, hogy ha a szakmai konzultációk eredményeként az állam akár a korábbihoz képest visszafogottabb módon, de nem indítja újra a lakásfelújítási támogatást, akkor komoly csődök várhatók a szakmában. Ez pedig különösen azért veszélyes, mert akkor az ott dolgozó közel 370.000 fő képzett munkavállaló jelentős része vagy elhagyja a szakmát, vagy nyugatra vándorol. Az így keletkező szakmai űrt pedig belátható időn belül nem lehet majd pótolni”- fejti ki Juhász Attila.
Hozzátette: a lakásfelújítási támogatás szűkebb körű újraindítása viszont nemcsak az építőipar számára jelentene mentőövet, hanem az egész magyar gazdaság újbóli növekedési pályára állítását is elősegítené.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Délmagyarorsztág, Török János
