Jelezte: napjainkban lényegesen többen készítenek végrendeletet, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például egy lakásbérlet vagy a magánkölcsönök megkötése során.
Egyre több ügyben fordulnak közjegyzőhöz
Az elmúlt évtizedekben nemcsak a közjegyzők hatásköre bővült a társadalom jogi igényeinek megfelelően, hanem a vagyonosodás, illetve a digitalizáció hatására az emberek jogi tudatossága is erősödött. A társadalmi-gazdasági viszonyok bonyolultabbá váltak, több lett az információ, ezért az állampolgároknak, gazdasági szereplőknek nagyobb szükségük van jogi tanácsra, nőtt a jogászokba, közjegyzőkbe vetett bizalom. A tudatosság erősödését jelzi a jogi szolgáltatások igénybevételének növekedése, az emberek nyitottabbak lettek az összetett jogi rendszerek, intézmények iránt, mint például a bizalmi vagyonkezelés. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a közjegyzők által készített okiratok száma. A bérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végintézkedések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a bővülés 2010-hez képest. Fontosabbá vált az egyén jogainak biztosítása is: nőtt az olyan, az önálló érdekérvényesítést szolgáló okiratok száma, mint például egy későbbi egészségügyi ellátás visszautasításáról szóló jognyilatkozat, az úgynevezett élő végrendelet.
Miközben az állampolgároknak csak kis része él a digitalizáció lehetőségeivel. Valódi áttörést a világjárvány sem hozott, pedig egyre több ügyet lehet teljesen elektronikusan intézni – például a hagyatéki eljárásban is. A magyar állampolgárok mindössze 25-30 százaléka igényel elektronikus aláírást. Ügyfélkapu-regisztrációval lényegesen többen rendelkeznek, de azt sem használják. A világjárvány egy másik szempontra is felhívta a figyelmet: minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, köztük az ügyvéd vagy a közjegyző által készített okiratokat személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jelenleg ennek azonban se a jogi, se a technológiai feltételei nincsenek meg. Egy okirat biztonságos távoli aláírásához ugyanis nem elegendő az, ha valakinek van elektronikus aláírása, hanem szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír, és mindezt szabad akaratából, befolyásmentesen teszi.
Sokkal több végrendeletet készítenek az állampolgárok
A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendeletet írnia az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy lakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és kialakult egy jelentős létszámú vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését. Noha nincs pontos statisztika arról, hogy Magyarországon az emberek hány százalékának van végrendelete, az elmúlt időszakban több felmérés is megerősítette a végrendelkezések számának növekedését. Egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalékuk szeretne ilyet készíteni. A MOKK korábban több felmérést is végzett a végrendelkezési szokásokról, legutóbb 2018-ban, amelyből az derült ki, hogy körülbelül a magyar lakosság 10 százalékának lehet végrendelete. A válaszadók 78 százaléka vélte úgy, hogy jobb, ha ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordul, ha végrendeletet szeretne készíteni. Mindössze az egyötödük írná meg saját maga a végrendeletet. Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti állapothoz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sok ezer házilag, kézzel írt végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig.
Az élettársak végrendelet nélkül nem örökölnek egymás után
Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, még ki is költöztethetik őket a tényleges örökösök. Az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra. Vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyon növekedéséhez hozzájárultak.