Tovább nőtt az agglomeráció lakosságszáma 2022-ben

Hírek M. O. A.
Az ország legnagyobb városai közé sorolható vármegyeszékhelyek, valamint több fővárosi kerület zsugorodott a múlt év során az állandó lakosok számát tekintve. Közben pedig az agglomerációs körzetek települései szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A belvárosi ingatlan ugyanakkor jó befektetésnek bizonyul.

A főváros és a vármegyeszékhelyek agglomerációs települései továbbra is a slágernek számítanak az állandó lakosok számának változása – részben a költözések – alapján. Az országon belül Érd az első: 821 fővel nőtt a fővárosi agglomerációhoz tartozó városban élők száma. Erdőkertes, Nagytarcsa, Biatorbágy és Gyömrő szintén népszerűnek számít a kiköltözők körében, az érintett településeken lévő ingatlanok átlagos négyzetméterára 4-21 százalékkal nőtt.

Érezhető a kiköltözési hullám, főleg Budapestről. A főváros lakosságszáma már „csak” 1,63 millió
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, az agglomerációs települések ugyanis erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező, nagyobb városokban pedig csökkent a népesség. Sokak számára ugyanis a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, ehhez pedig hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is. Összességében ugyanannyi pénzért egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében nagyobb lakóingatlant lehetett vásárolni. Ezzel a lehetőséggel pedig továbbra is sokan éltek – értékelte a múlt évi változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: Egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség a természetes alakulása: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Néhány települést kiemelve elmondható, egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon pedig egy év alatt 16 százalékkal 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. “A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson, a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254 fővel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek.

A belvárosi lakás jó befektetés

Ha nem a saját magunk lakhatása szempontjából tekintünk az ingatlanokra, bár nem olcsó, hosszú távon megéri belvárosi lakásba fektetni – derült ki a Duna House összesítéséből. Az elmúlt több mint 10 év ingatlanpiaci tranzakciói szerint ugyanis egy milliónál is többet emelkedtek az átlagos négyzetméterárak az V. kerületben, ahol 2022 év végére az ingatlanra fordított átlagos összeg már a százmillió forintot is meghaladta. A tágabb értelemben vett belvárosi kerületek (V., VI., VII.) négyzetméterára is elérte a milliós lélektani határt, a befektetési célú vásárlások aránya a 2021-es adatokhoz képest 15 százalékponttal, hatvan százalékra nőtt ezen a területen tavaly. A befektetők által kedvelt V., VI. és VII. kerületek áremelkedése a 2023-as tranzakciós adatok szerint továbbra is kitart, a 2022 második félévében értékesített ingatlanok adataihoz képest 6 százalékos mértékben, 1,08 millió forintra növekedtek az átlagos négyzetméterárak ezen a területen idén.

Borítókép: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetnek

További híreink