„A Henkel környei gyárának jelentőségét az a tény is jól mutatja, hogy a cégcsoporton belül – az idén százéves ragasztástechnológia vagyis – az Adhesive Technologies üzletág a vállalat árbevételének a felét adja, és a Henkel ragasztók több kategóriában is globális piacvezetők. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy miközben az átlagember számára a ragasztó, az otthon használt Pritt-et vagy a Palmatex-et jelenti, a ragasztók akár minimális, akár nagyobb mennyiségben számtalan olyan használati tárgyon, eszközben megtalálhatók, amit elsőre nem is gondolnánk. A Henkel azért is ragasztástechnológiaként definiálja az üzletágat, mert az az átlagos otthoni ragasztástól az iparin át, az egészen specifikus technológiai alkalmazásig mindent magába foglal” – magyarázza a gyárigazgató.
Érzékeltetésül hozzátéve: miközben például a pelenkák különféle rétegeit kilenc féle ragasztó rögzíti, az ásványvizes palackok címkéit egy másfajta ragasztó fogja össze. A hagyományos autókban pedig több 10 kiló, különféle ragasztóanyagot használnak, a motor összeszerelésénél a rögzítéshez használt hagyományos állagútól, a szigeteléseknél alkalmazott henger típusúig.
Henkel gyár madártávlatból (Fotó: Henkel)
Kocsis Zoltán a környei gyár jelentőségének második elemeként arról beszél, hogy a német vállalatcsoport úgy alakította ki a gyártási portfólióját, hogy a világszerte üzemelő gyáraiban, alapvetően mindenütt csak egy fajta – mondjuk építőipari, vagy higiéniai termékekhez szükséges – ragasztóterméket állítanak elő. A Környén tíz éve létesített magyar gyár viszont az egyik első, amelyik multitechnológiás Henkel üzemként létesült, azaz több iparág számára gyárt ragasztókat. „A környei gyár dinamikus fejlődését mutatja, hogy miközben évi 9 ezer tonna, ipari felhasználású vizesbázisú ragasztóanyag gyártásával indultunk, ami hamar 15 ezer tonnára növekedett, az általunk előállított teljes ragasztógyártás volumene tavaly már a 30 ezer tonnát is elérte. Ezzel már Európa három legnagyobb gyára közé került a magyarországi üzem. Amelynek termékpalettája a legkülönfélébb igényeknek képes megfelelni: például a sörösüvegre fölragasztott címkénél az az elvárás, hogy a visszaváltás után könnyen eltávolítható legyen, az újra felhasznált PET palackoknál pedig az, hogy a címke és annak ragasztója is újra felhasználható legyen. A WC papírtekercsek végén pedig az a lényeg, hogy az utolsó lap a biológiailag lebomló ragasztó révén, a többihez ragadjon.”
A magyar Henkel gyár termelésének folyamatos bővítéséhez az is hozzájárul, hogy időközben – a higiéniai ipartól, az élelmiszer és az autóiparon át az elektronikai iparig -, új ágazatok igényeit is ki kell elégítenie. Ráadásul ezeken belül az újabb technológiák megjelenése is további megrendelést jelent. Az új projekteknek köszönhetően a következő három-öt évben már 60-70 ezer tonna különféle ragasztó legyártásával számolnak a környei gyárban. Már csak azért is, mert a környei gyár amellett, hogy a régió igényeire fókuszál, nemzetközi ellátó vállalatként, ma már a világ több mint 40 országába szállítja termékeit.
„A mi gyártásunk alapvetően a második körös autóipari beszállítók, vagyis a kész alkatrészek beszállítóinak igényeit szolgálja ki. Számukra elektronikai ragasztóanyagot, kondaktív forrasztópasztát is gyártunk. Ehhez, különleges technológiával olyan fémötvözet port állítunk elő, amit aztán egy úgynevezett hordó és védőanyaggal keverünk, ami a különféle elektronikai eszközök – például a mobiltelefonok –, diódáinak elektromos összeköttetését biztosítja. Az ilyen, speciális ragasztóanyagok felhasználásának sokszínűségét mutatja, hogy az autógyártás mellett az elektronikai ipartól a szórakoztatóiparon át az információtechnológiai és a hadiiparig egyaránt használják. A technológia folyamatos fejlődését az is mutatja, hogy az elektromos autók megjelenésével az autóiparnak olyan hővezető réskitöltő anyagokat is fejlesztettünk, amelyek a villanyautók szívét jelentő akkumulátorok működése közben keletkező hő elvezetésével biztosítják a villanyautók zavartalan működését.”
Az ilyen kulcsfontosságú technológiák lokalizációjával, vagyis környére telepítésével a 60-70 ezer tonna kapacitásúra növekvő magyarországi gyár még a jelenleginél is nagyobb mértékben a Henkel egyik zászlóshajójává, stratégiai gyártótelephelyévé válhat majd.
„Amire különösen büszkék vagyunk, hogy a fejlődés nemcsak a mennyiségről, hanem a minőségről is szól. Arról a sokszínű, vagyis diverz portfólióról, amivel egyre több iparág kiszolgálását tudjuk vállalni. Amihez az is jó alapot ad, hogy a Tatabányai Ipari Parkban egy 10 hektáros, vagyis 100 ezer négyzetméteres terület áll a rendelkezésünkre, amiből jelenleg mintegy 20 ezer négyzetméternyi van beépítve. Itt építettünk fel egy új, 28000 négyzetméteres gyárcsarnokot, amelybe folyamatosan telepítjük a gyártósorokat, miközben a meglévő gyártósorokat is bővítjük. Az automatizált gyártástechnológiánk nem munkaerő intenzív, ami a jelenlegi szakember hiányos időszakban szerencsésnek is mondható. De az emberigényes a feladatoknál – például a csomagolás-kiszerelési folyamatoknál – még így is szakemberhiánnyal küzdünk a 250 fős gyárban, ahol a növekvő megrendeléseknek köszönhetően 60-70 fővel szeretnénk növelni a létszámot – magyarázza a gyárigazgató”.
Kiemelve, hogy a termelés bővítése mellett, a cégcsoport filozófiájának szellemében a környei gyárban is kiemelten kezelik a fenntarthatóság kérdését. Mivel a Henkel 2030-ra zéró széndioxid kibocsátóvá kíván válni, ez a törekvés a környei gyárat is hasonlóra motiválja. Ennek szellemében már kizárólag igazoltan zöld elektromos energiát vásárolnak, miközben tervezés alatt van az a napelempark, amely majd saját bázison tud előállítani zöld áramot. Emellett a gázfelhasználás minimalizálására és a gyártás során keletkező hő visszaforgatására is törekednek. De a zöld átállás mesterterve mellett a fenntarthatóság nemcsak az energiafelhasználást, hanem a hulladékkibocsátást és a vízfelhasználást is jelenti a gyárban. Ahol komoly víztisztító rendszert üzemeltetnek és miközben a csomagolóanyagok már újrahasznosíthatók, a gyártás során keletkező hulladék anyag többségét újra felhasználják, a maradékot pedig a rendkívül alacsony széndioxid kibocsátású biológiai égetőkbe viszik.
