Tour de France-rajt: sanszunk lehet rá!

Hírek Szajlai Csaba
A Giro d'Italia itteni megrendezése kapcsán a világ legnagyobb körversenyét szervező cég, az ASO képviselőjével megállapítottuk, hogy a Grande Partenza a Tour de France feltételeinek is megfelelt volna. Van opciónk rá, hogy ide csalogassuk a Tourt – nyilatkozta a Figyelőnek Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.

Vasárnap zárul a Tour de France Párizsban: a Giro d’Italia-szakaszok magyarországi megrendezésének apropóján lehet esélyünk arra, hogy egyszer hazánk „adja” majd a rajtot?

A felvetés abszolút jogos. A Tour de France olyan mint a Forma 1; a maga kategóriájában a Number One, de pont a Giro d’Italia-szakaszok sikeres megrendezése kapcsán van esély rá, hogy pár éven belül idecsalogassuk a Tour de France-rajtot.

Addig is, visszatérve a Giro d’Italia itteni lebonyolítására, milyen mérleget lehet vonni?

A becslések szerint minimum 250 ezer ember nézte az utak mellett a Giro magyar szakaszait, és több százezren drukkoltak a képernyők, a monitorok előtt. Őszintén meglepett az euforikus élmény, az extázis, amelyet a csapatbemutatón vagy a szakaszokon láttunk. Ilyet eddig csak futball-, vízilabdameccseken, komoly úszóversenyeken, esetleg olimpián tapasztalhatunk, ahol is magyar versenyzők indultak. Tegyük hozzá azt is, a többség láthatóan készült is valamivel: dekorációval, zászlóval vagy éppen performansszal. S ha már a Forma-1-es hasonlatot hoztam fel, az ugyan látványnak jó, de nincs magyar versenyző. Itt pedig három is volt, és nem azért kerültek be a csapatukba, mert mi, magyarok rendeztük az esemény egy részét, hanem a teljesítményük miatt.

A Giro a világ egyik legnagyobb kerékpárversenye, talán evidens, hogy mindenkit érdekel. De akadnak-e hasonló, hazai események?

Természetesen! A több mint százéves Tour de Hongrie-n is érezhető volt, hogy többen vannak kint a nézők az utak mellett, mint korábban.

Akkor álmodjunk nagyot: Tour de France-rajt Budapesten!

Nézze, a Giro-s öt napnak a hozadéka volt, hogy itt tartózkodott a nemzetközi és az európai kerékpáros szövetség elnöke is, és megállapították, hogy a „magyar Giro” pont ugyanolyan volt, mintha Olaszországban rendezték volna meg. A Tour de France-ot rendező cég, az ASO kereskedelmi vezetőjével pedig nyugtáztuk, hogy fekete-rózsaszín helyett fekete-sárga is lehetett volna a meghatározó színkombináció. Szakmailag, rendezési minőségben, biztonságban, megjelenésben a Giro Grande Partenza a Tour de France feltételeinek is megfelelt volna.

Javaslom: érjük be kisebbel egy ideig. A Giro és a Tour helyett mi az, ami reális verseny lehet nálunk a közeljövőben?

Amit biztosan akarunk csinálni az egy Giro Granfondo, ami a félprofiknak és amatőröknek szól. Azt pedig látjuk, hogy rohamosan terjed a gravel. Ez az a bringázási forma, amely alapvetően terepen zajlik, de az országúti versenykerékpárra hasonlít. Simán megpályázhatunk egy gravel vb-t 2025-re, vagy 2026-ra. Közben van fantázia a BMX freestyle-ban is, például a Hősök terén. Nem is beszélve a V4-s versenyről.

Milyen mérleget von a Magyar Kerékpáros Szövetség négy éves stratégiájáról?

Stratégiánkban lefektettük azokat a célkitűzéseket, amelyek látványosan javultak az elmúlt években. Gondoljunk csak az infrastruktúrális fejlesztésekre, a sportágazat berobbanására, és azt gondolom a kommunikációnk is elég jól alakult. Utóbbi pedig azért fontos, mert „lázban kell tartani” a bringázás iránt fogékony pályatársakat. Amennyiben megnézzük, hogy hová jutottunk el az elmúlt négy-öt év leforgása, akár a sporteredményeket, akár az országmarketinget tekintve, elég jól néz ki a mérleg! Pozitív az összhatás!

Apropó! Változott-e az alapvető funkciója a szövetségnek?

Annyiban biztos, hogy próbálunk mindent összefogni: az összes szakágat, a hazai versenyrendszert, a válogatott keretek felkészülését és utazásait, versenyeztetését, valamint az ezekhez szükséges menedzsmentet és kommunikációt, csakúgy mint az utánpótlás kérdését.

Mi kell ahhoz, hogy a három – Valter Attila, Fetter Erik és Vas Kata Blanka – közismert profi versenyzőn túl további „nagypályásokat” adjunk Európának, a világnak?

A körülöttünk „tekerő”, és egyre jobb felszereltséggel bíró amatőr és hobbista bringásokból sosem lesz World Tour-versenyző, de a gyerekekből még lehet, azért kell nagyon fiatalon megfogni őket. Csakúgy mint a Forma 1-ben, négy-öt éves korban kell elkezdeni. Ráadásul a kerékpár nagyon kemény sport, nehéz rávenni a gyerekeket, hogy naponta 4-5 órákat eddzenek. Fontos a szülői háttér, hiszen a kerékpársportból érkezett például Valter Attila is, de olyan családokat is meg kell szólítani, ahol nincs ilyen hinterland.

Végezetül: miként állunk a leigazolt versenyzőkkel?

Lakosságszám-arányosan régebben sem volt sokkal több igazolt versenyzőnk, 1400-1500 fő az a tömeg, amiből tervezhetünk.

 

Fotó: Figyelő