Az új rekord még nagyobb nyomás alá helyezi az Európai Központi Bankot (EKB), hogy felgyorsítsa ultralaza monetáris politikájának visszavonását. Az előző hónapban 7,4 százalék volt az infláció, az elemzők a Reuters felmérése szerint 7,7 százalékos májusi adatra számítottak.
Az árakat főleg az energiahordozók drágulása hajtotta fel, ez a termékkör (háztartási energia és üzemanyagok) 39,2 százalékkal drágult, de az átlagnál jobban emelkedett az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára. Az ezek nélkül számolt maginfláció (amelyből kiszűrik a gyakran változó termékek árát) szintén a várakozások felett, 3,8 százalékkal nőtt, az áprilisi 3,5 százalék után. A szolgáltatások ára 3,5, az ipari termékeké 4,2 százalékkal emelkedett.
Az EKB döntéshozói a jövő héten ülnek össze Amszterdamban, a tanácskozáson egész biztosan napirenden lesz, hogy a 2 százalékos célnál több mint kétszer magasabb inflációval mit kell kezdeni. Az EKB irányadó kamata 2014 óta negatív tartományban van. Az nem kérdés, hogy ezt meg kell szüntetni, arról viszont erősen megoszlik a tagállamok képviselőinek véleménye, hogy mekkora kamatemelés szükséges. A héják – a szigorúbb monetáris politika hívei – követnék az amerikai Federal Reserve-öt és júliusban fél százalékpontttal szigorítanának. Christine Lagarde, az EKB elnöke legutóbb a kondíciók “fokozatos” szigorításáról nyilatkozott, ebből viszont az következik, hogy ő a 25 bázispontos emelés(ek) mellett van, így júliusban és szeptemberben jöhetne egy-egy ekkora mértékű emelés.
Németországban 8,7 százalékkal szintén rekordszintre nőtt a fogyasztói árak növekedési üteme, hasonló a helyzet Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban. Májusban az eurozónában Észtországban emelkedtek a leggyorsabban az árak, 20,1 százalékkal, a legalacsonyabb inflációt Máltán mérték 5,6 százalékkal.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
