Törökországban legalább fél tucat drónfejlesztő műhely, pilóta nélküli szerkezeteket előállító gyár működik. A törökök ambíciója a drónnagyhatalommá válás. Ennek jegyében határozták el, hogy megépítik a világ első csapásmérő robotrepülőgépeket hordozó anyahajóját. A 27 ezer tonnásra tervezett hordozón akár ötven Bayraktar TB2 is elhelyezhető.
Most fejlesztik ki a TB2-es haditengerészeti változatát, amely helykímélés miatt felhajtható szárnyakkal működik majd.
Mindenképpen a török dróngyártás zászlóshajójának tekinthető a Turkish Aerospace Industries (TAI) vállalatcsoport, amely megépítette az ország legnagyobb drónját, a Bayraktar TB2-esnél jóval méretesebb, kétmotoros Aksungurt, amely képes 750 kilogramm tömegű fegyvert hordozni a szárnyai alatt. Minapi kísérleti repülésén a gép, amely több mint két napig egyfolytában a levegőben tud maradni, tizenkét MAM–L-t (kis méretű, irányítható rakétát) vitt. Az Aksungur képes az amerikai, 250 kilogrammos MK 82 légibomba török, Teber gyártmányú irányítószerkezettel felszerelt „okosváltozata” célba juttatására is. A török hadiipar előnye a szoros állami felügyelet, amely még a „családi” vállalkozásokra, a Baykar cégre is kiterjed, amelynek a főnökét szoros szálak fűzik Recep Tayyip Erdoğanhoz, hiszen az államelnök lányát vette feleségül.
A Baykar család (a Bayraktar TB2 kifejlesztői) mellett az STM török állami hadiipari vállalat is említésre méltó.
Az általa gyártott „kamikaze”, egyutas drónok, amelyek a testükben hordott robbanóanyaggal együtt belerepülnek a céltárgyba, például harckocsiba, nagy szerepet játszottak a líbiai katonai konfliktusban. A cég Kargu–2-es öngyilkos robotrepülői komoly veszteségeket okoztak a Moszkva és Kairó által támogatott – a Nyugat által elismert tripoli kormány ellen harcoló – Haftár marsall vezette felkelőknek. Azerbajdzsán és Örményország 2020-as összecsapásában, amely örmény vereséggel végződött, nagy szerepet játszottak a Bayraktar TB2-es drónok. Ezeket elsősorban a Baykar vállalat és a török hadiipar más egységei által közösen kifejlesztett könnyű, rövid hatótávolságú, irányított vagy nem irányított páncéltörő rakétákkal szerelték fel. Ezek állítólag az örmény hadsereg több oroszországi gyártmányú T–72-es harckocsiját lőtték ki. Felülről támadtak, és a tank azon pontjait célozták, ahol a legvékonyabb a páncélzat.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: Europress/AFP)
