Eddig is sejtettük, de már kutatás is van róla: a mobilok, a tabletek és más digitális eszközökbe temetkezés, az esztelen fotózgatás – és a hasonlók – egyszerűen tönkreteszik az ünnep meghittségét. Szerintem is mindenképpen. Ön szerint!?
Amit nem sikerült több száz év „felvilágosodásának”, majd nem sikerült a fél évszázadon át dúló kőkemény ateizmusnak, azt pár év alatt sikerült megtennie a kütyüknek. Karácsonykor az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a meghittség, a béke és a nyugalom helyett egyre fokozódó izgalom lett úrrá.
Nem, nem csak arról van szó, hogy a mézeskalácsok, az ünnepi főzőcskézés vagy akár a családi fenyőfás közösségi fotózgatás és posztolgatás mindent eluralt. Mert valahol ez is gyomorforgató. Hiszen ennek az ünnepnek az elmélyülésről, a család felé, egymás felé fordulásról kellene szólnia. Nem, nem arról, hogy közeli és távolabbi ismerősök százai azt nézegetik, hogy milyen mézeskalácsot díszít, milyen ajándékot csomagol vagy kapott az ember; vagy, hogy hogyan telt a szenteste. Ez – kis túlzással – olyan, mint amikor egyesek a temetéseken fotóznak… Az sem tartozik másra, azt sem digitális képen kell megörökíteni, hanem belül, belső képet kell(ene) őrizni róla. De ezt már jobbára elfelejtettük.
A meghitt, nyugalmas és bensőséges ünnepet tehát a nagybetűs „Digitália” tönkreteszi. A kütyüfüggőség már nem csak néhány, úgynevezett geek (magyarul: gyík) őrültsége, hanem a fél országé. Bár technológiával foglalkozom, de mégis: egyre jobban tisztelem azokat, akik igyekeznek távol tartani magukat ettől az egésztől. Mert a közösségi oldal és az okostelefon és a Youtube is nagy találmány, a kérdés csak az, hogy hogyan használjuk, amit a kezünkbe adott a technológiai forradalom.
Nem, nem gondolom, hogy a gépek az ördög művei. Sokkal inkább azt látom, hogy mi magunk vétjük el a célt, amikor e gépeinket minden mérték, minden meggondolás nélkül, a józan észt a sarokba dobva használjuk. Különösen a fiatalok és a 6-14 éves gyerekek, akiket igazán beszippant a Youtube vagy a játékok világa.
Ez, így ebben a formában persze csak általánosság. Szerencsére az ünnepekhez közeledve egy eléggé alapos felmérés is készült minderről. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” novemberi kutatása azt is vizsgálta, hogy hogyan hatnak családi kapcsolatainkra, az együtt töltött idő minőségére az új, digitális kapcsolattartási formák? Hogyan változott a családi kommunikáció az elmúlt tíz évben? Az internetezők 71%-a úgy véli, régen fontosabb volt a családtagoknak, hogy személyesen is találkozzanak – és persze minél idősebb valaki, annál inkább így vélekedik.
A kutatás megközelítése ellentmond viszont némiképp a konzervatív prekoncepciómnak. A szakértők szerint a digitális eszközhasználat inkább kitölti és gazdagabbá teszi a személyes találkozások között eltelt időt. Legalábbis a kérdezettek 30 százaléka vélte a saját kapcsolattartására nézve jellemzőnek, hogy ritkábban találkozik távolabb élő családtagjával, hiszen digitális eszközökkel is tudnak kapcsolatot tartani, és az elegendő, illetve megfelelő. Bár azért szerintem a 30 százalék sem kevés, nem szólva azokról, akik egy ilyen kérdésnél inkább udvariasan „mellébeszélnek”.
Persze a család ifjabb tagjai „fertőzik” is rendesen idősebbeket: a netezők 44%-ának családjában jellemző, hogy a fiatalabbak igyekeznek rávenni az idősebbeket az új digitális kommunikációs formák használatára, és a kérdezettek több mint felénél segítik az idősebbeket abban, hogy hogyan használják ezeket – emeli ki az eNET. Mi több, a kutatás szerint 29%-uknál az (is) jellemző, hogy digitális szolgáltatást vagy lehetőséget adnak, ajándékoznak idősebb családtagjuknak, elősegítve így az egymás közötti kapcsolattartást, az élmények megosztását. A kutatók szerint a családi együttlétet segítheti, erősítheti az is, ha a karácsonyi családi összejövetelbe egy távoli családtagot videóhívással, videóchattel tudnak bekapcsolni – az eNET szerint ilyen az internetezők negyedénél fordul elő.
Ez persze olyankor, amikor valaki nem jöhet személyesen, mindenképpen előny. Viszont ha jöhetne, vagy szokott jönni, de ma már inkább nem jön, csak „Szkájpon” beköszönt Szenteste – no az a nagy gáz. Kérem tehát a kutatókat, hogy ne csak ünnepeljük a technológia vívmányait, hanem – legalább ilyenkor, ünnepekhez közeledve – lássuk meg, hogy nem mindenható, nem mindenre jó a digitális csodavilág. Ha pótolná a személyes találkozót, akkor már ma sem utazgatna senki, szinte sehová…
Képek: PuzzlePix / Dreamstime
