Az 1100 milliárdos, uniós költségvetési keretet kiegészítő Next Generation EU 750 milliárd eurós helyreállítási eszközből 660 milliárd euró jut majd az egyes tagországok által kidolgozott programokra, míg 90 milliárd eurót közvetlenül vállalkozások kaphatnak. A 660 milliárdból Magyarországnak 8 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatás és mintegy 7 milliárd euróra tehető hitelkeret jutna. Így jön ki tehát a 15 milliárd euró körüli összeg – hangsúlyozta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Figyelőnek adott interjújában.
Kiemelte: fontos, hogy a döntéshozók minél előbb megállapodásra jussanak a következő uniós költségvetésről. Ez biztosíthatja, hogy a jelenlegi uniós költségvetés kifutása után is fennakadás nélkül folytatódhasson az uniós projektek végrehajtása. A helyreállítási terv akkor lehet sikeres, ha a támogatás gyorsan, azaz részben már idén, illetve a következő néhány évben célba jut. Ezt segíti a helyreállítási terv egyik programja a „React-EU”, amely már idén 5 milliárd euró, a következő két évben pedig további 50 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást biztosít a jelenleg is futó kohéziós politika folytatására rendkívül rugalmas feltételek mellett.
Arra a kérdésre, hogy miért kedvezőbb, ha az Európai Bizottság vesz fel pénzt, s nem külön-külön a tagállamok, azt felelte:
az EU a lehető legalacsonyabb kamattal tud hitelhez jutni köszönhetően a legjobb, AAA adósminősítésének. Az ennél kedvezőtlenebb adósminősítésű uniós tagországok, közvetlenül profitálhatnak az olcsóbb finanszírozásból.
A helyreállítási alap által biztosított európai gazdasági növekedési többlet pedig minden uniós tagország érdeke.
Hangsúlyozta azt is: a helyreállítási alapból származó forrásokat rendkívül széles területen lehet majd felhasználni. A legtöbb pénz az egyes tagországok által kidolgozott reformprogramok finanszírozására fog rendelkezésre állni, például a zöld és digitális gazdasághoz szükséges beruházások megvalósítására. Folytatódhatnak a kohéziós politika projektjei, de több jut majd vidékfejlesztésre is. A vállalkozások alacsony kamatozású hitelekhez és kedvező feltételű garanciához juthatnak majd. Emellett a kutatás-fejlesztési, illetve az egészségügyi ágazat is, utóbbi az új „EU az egészségügyért” programmal, haszonélvezője lehet a kezdeményezésnek.
Végezetül kitért arra is: a pontos számok a még előttünk lévő tárgyalások során fognak kialakulni és azokat a közeljövőben napvilágra kerülő gazdasági adatok is befolyásolhatják még.
(Borítókép: Zupkó Gábor – Fotó: Kőhalmi Péter)
