Hétfőn a harmadik negyedéves beruházási adatok jelennek meg. A második negyedévben a beruházások még kedvezően alakultak, éves összehasonlításban 7,8, míg negyedéves alapon 2,5 százalékkal bővültek – emlékeztetett a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Kifejtette, a beruházási adat várakozásaik szerint a harmadik negyedévben is inkább kedvezően alakulhatott, hiszen az építőipar teljesítménye is növekedni tudott a tárgyidőszakban, bár nem kiugró mértékben. Ugyanakkor az állami beruházások elhalasztása, a hitelek megdrágulása, illetve a kedvezőtlen makrogazdasági környezet visszafogják a beruházási volument, így hosszabb távon nem zárható ki a csökkenés sem – mutatott rá.

Még a harmadik negyedévben is kedvezően alakulhattak a beruházások
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet
Szerdán az ipari termelői árak októberi és a szolgáltatás-külkereskedelem harmadik negyedéves adatai jelennek meg. Az ipari termelői árak szeptemberben éves alapon 42,7, míg havi alapon 1,8 százalékkal növekedtek, ami brutális drágulást jelent, ugyanakkor a havi növekmény mértéke az előző hónapokban tapasztaltnál már jóval alacsonyabb – ismertette. Azonban októberben a havi árnövekedés az új gázév indulása miatt ismét gyorsulhatott. Az ipari termelői árak alakulásában az energiaárak emelkedése mellett az alapanyagárak növekedésének és a forint gyengülésének van szerepe. A szolgáltatások euróban számított exportja a második negyedévben 30, importja pedig 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – emelte ki a szakértő. Ebben jelentős szerepe volt a bázishatásnak: a koronavírus miatti korlátozások úgy a szállítások, mint a turizmus forgalmát visszavetették. A szerdai adatközlésből kiderül, hogy a harmadik negyedévben hogyan alakult a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom, folytatódott-e a turizmus koronavírus utáni helyreállása. Ez azért is fontos, mert a turizmus, illetve a teljes szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege érdemi többletet mutat, amelynek fontos szerepe van a GDP felhasználási oldalán – fűzte hozzá.
Csütörtökön a harmadik negyedéves GDP második becslése jelenik meg. Az előzetes adatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak – emlékeztetett Regős. Bár az éves növekedés az európai élmezőnyben alakult 4,1 százalékos értékével, de a negyedéves index már 0,4 százalékos visszaesést mutatott, amely viszont európai szinten gyenge teljesítmény és előrevetíti a technikai recessziót. A csütörtöki adatközlésből megtudhatjuk, hogy a termelési és a felhasználási oldal egyes összetevői hogyan befolyásolták a hozzáadott érték alakulását.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat heti adatközlései közül a szerdán megjelenő inflációs, a csütörtökön megjelenő munkanélküliségi és a pénteken megjelenő ipari termelői ár adatokat emelném ki. Októberben az eurózóna inflációja a szeptemberi 9,9 százalékról 10,6 százalékra gyorsult, amelyen belül továbbra is az energia és az élelmiszerek áremelkedése játszott meghatározó szerepet. Az eurózóna egyes tagországain belül az infláció jelentős eltéréseket mutat: míg a balti országokban meghaladja a 20 százalékot, addig például Franciaországban mindössze 7,1 százalékot tesz ki. Azt is érdemes kiemelni, hogy októberben több országban havi alapon már csökkentek az árak – mint például Csehországban, Észtországban vagy éppen Görögországban. A szerdai adatközlésből megtudhatjuk, hogy az első becslés szerint tovább gyorsult-e az eurózóna inflációja novemberben – tette hozzá Regős Gábor
Az eurózóna munkanélkülisége 6,6 százalékon, míg az Európai Unióé 6,0 százalékon állt szeptemberben, ami az eurózóna esetében 0,1 százalékpontos csökkenést, míg az Európai Unió esetében stagnálást jelent az előző hónaphoz képest. Egyelőre tehát az energiaválság hatásai még nem látszódnak a munkaerőpiaci adatokon. Ugyanakkor az egyes tagállamok munkanélküliségi rátái között jelentős szórás tapasztalható: a görög és a spanyol ráta meghaladja a 11 százalékot, míg a cseh vagy a lengyel 3 százaléknál is alacsonyabb. A csütörtöki adatközlésből kiderül, hogy októberben változott-e már valami a munkaerőpiaci adatokban, látszódik-e már az energiaválság munkaerőipaci hatása. A magyar adatokon még nem látszik romlás, az előző havi emelkedés októberben visszakorrigált, így a munkanélküliségi ráta ismét az uniós átlag alatt, 3,6 százalékon áll.
Az ipari termelői árak szeptemberben az eurózónában havi alapon 1,6, míg éves alapon 41,9 százalékkal növekedtek, az Európai Unióban pedig a két áremelkedés 1,5, illetve 41,4 százalék volt, amely értékek alig térnek el a magyar adattól. A havi alapú áremelkedésekben ez érdemi lassulást jelent az előző két hónap adataihoz képest. A pénteki adatközlésből kiderül, hogy októberben tovább tudott-e lassulni az áremelkedés vagy esetleg ismét új erőre kapott. Itt továbbra is kérdés az energiaárak hosszú távú alakulása, hiszen a magas energiaár erőteljes versenyhátrányt okoz az európai cégek számára.
A monetáris politika tekintetében sem a régiós jegybankoknál, sem az EKB-nál vagy a Fednél nem számítunk a héten döntésre.