Tartósan magas inflációs trendekkel számolhatunk

Hírek Figyelo.hu
A várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult az infláció novemberben. A magyarországi infláció emelkedésében a többi között a magas kereslet, a gyenge forintárfolyam, valamint több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik.

Novemberben a várakozásoknak megfelelően tovább gyorsult az infláció és a havi drágulás is jelentős mértékű volt. A magas inflációban továbbra is érdemi szerepe van a dráguló üzemanyagoknak, ez az inflációból több mint 2 százalékpontot magyaráz – mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője. Az ársapka bevezetése a novemberi adatokat még nem befolyásolta,

az majd csak decemberben jelenik meg, így akkor már valamelyest fékezheti az inflációt.

Kedvezőtlen hír a VG összefoglalója szerint, hogy dinamikusabbá vált novemberben az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások drágulása is. Ezt részben az inflációs várakozások erősödése, részben a növekvő energiaárak magyarázzák, melyek a világpiaci energiaárak növekedéséből fakadnak. Ez a háztartásokat közvetlenül nem érinti, tekintettel a hatósági árra, közvetetten, a vállalati szektor révén, azonban van hatása az inflációra. A tartós fogyasztási cikkek gyorsuló árnövekedésében szerepet játszhattak a gyártási nehézségek, az alapanyagok hiánya. A dohánytermékek növekvő árát továbbra is a jövedéki adó emelése magyarázza.

Az infláció emelkedésében tehát több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik,

ám azt felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam.

A mostani inflációs adat a várakozásoktól érdemben nem tér el, így bár a monetáris politika várhatóan tovább szigorodik, de a korábbinál nem gyorsabb ütemben. Decemberben a pénzromlás gyorsulása már remélhetőleg megáll, esetleg némileg csökken is az inflációs mutató értéke. Jövőre az infláció 5 százalék körül alakulhat, melyben nagy szerepe lesz a már megtörtént áremelések áthúzódó hatásának. Több tényező, például a jövedékiadó-emelés, ugyanakkor már a bázisba kerül, így azoknak nem lesz inflációgeneráló hatása.

Infláció: türelemre int az OECD

Megérkeztek a másodkörös hatások

Az infláció 2007 után ismét 7 százalék fölé emelkedett a KSH legfrissebb adatközlése alapján. A 7,4 százalékos novemberi infláció aligha nevezhető meglepetésnek, a piac ugyanis számított arra, hogy ilyen rendkívüli magas adatot láthatunk. A rendkívül magas inflációért ugyanakkor csak részben okolható az alacsony bázis, hiszen havi alapon is 0,7 százalékkal drágult a fogyasztói kosár – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A kiadások részletes adatai alapján a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékkal drágult.

Ez egyértelműen jelzi, hogy mennyire széles az inflációs nyomás ma Magyarországon.

Októberhez képest közel 1 százalékponttal gyorsult tehát az infláció. Ennek a gyorsulásnak az egyik legfőbb oka az üzemanyagok rendkívüli drágulása. Habár november közepe óta maximalizálta a kormányzat a fogyasztói árat, mivel a KSH adatfelmérése az adott hónap első és huszadik napja között történik meg, így az üzemanyagok ára a statisztikai felmérés alapján jelentősen emelkedett, havi alapon 2,0, éves alapon közel 38 százalékkal.

A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, novemberben elérte a 4,6 százalékot, ami szintén erőteljesen gyorsította az általános inflációs mutatót. A sort még nagyon sokáig folytathatnánk, hiszen szinten minden egyes főbb csoport inflációja gyorsult. Ez alól kivételt az alkoholos italok és dohánytermékek csoportja jelent, ahol minimálisan mérséklődött az év/év áremelkedési ütem, de még így is 11 százalékon áll.

Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A nyersanyagok és a munkaerő költségének emelkedése egyre szélesebb körben épül be az árakba.

A Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hetekben. Várakozásunk szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére.

Beláthatatlan következményei lehetnek a tőzsdei gázárak elszállásának

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az üzemanyagárak 480 forinton való maximálása még nem jelentkezett, ami a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben,

a gázárak megötszöröződése számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet,

így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett.

„A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5 százalékról 5,1 százalékra, jövőre évit pedig 4,7 százalékról 5 százalékra emeljük, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz”.

Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

Minimális lassulásra lehet számítani

„Az éves adat enyhén meghaladja a piaci várakozásokat. Az üzemanyagok novemberben is még felfelé húzták a havi mutatót, mert a hónap közepén bevezetett üzemanyagár-plafon csak kismértékben befolyásolta az árakat. Ennek elsősorban az az oka, hogy a KSH ugyanis egy adott hónap 20. napjáig gyűjti az adatokat. Az üzemanyagár-plafon hatása decemberben lefelé húzza majd a havi inflációs mutatót, ugyanakkor éves szinten még mindig jelentős lesz az üzemanyag-drágulás, hiszen tavaly bőven 400 forint alatt volt a gázolaj és a benzin literenként ára” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A friss adatok alapján idén az éves átlagos infláció 5 százalék körül lehet a K&H szakértője szerint,

jövőre pedig minimális lassulásra lehet számítani, 4,9 százalék körüli mutató várható.

„A jelenlegi kilátások szerint jövő év végén is csak 3,5 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció” – tette hozzá. Az inflációs nyomás miatt a jegybank folytatja a kamatemelési ciklust, erre már az MNB is utalt a napokban.

Nyugdíjemelés: jól jöhet az infláció

(Borítókép: Getty Images)

További híreink