A 2008-as és a 2020-as krízis után az idei év újabb mérföldkő a cégek számára, bár egyelőre nem olyan erőteljes visszaesés látható, mint két évvel ezelőtt, de tartós csökkenést várnak a K&H elemzői – hangzott el a K&H Bank által rendezett sajtóbeszélgetésen. Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője szerint ennek az az oka, hogy jelenleg egyszerre négy kihívással is szembesülnek a cégek, amihez már nem elég néhány folyamatot digitalizálni, korszerűsíteni, hanem az energiafelhasználás, az ellátási láncok és a gyártási technológiák komplett újragondolására, egyszerűsítésére is szükség van. A feldolgozóipar, a kereskedelem, az építőipar és az ingatlanfejlesztés a vezető ágazatok, amelyekben a hazai nagyvállalatok a leginkább hozzájárulnak a GDP-hez. A legnagyobb cégek 10 ezernél is több dolgozót foglalkoztatnak, és több száz olyan vállalat van, amelyik regionálisan vagy országos szinten is meghatározó szerepet játszik. A 2008-as és 2020-as krízis után azonban egy újabb válsággal néz szembe a nagyvállalati szektor, ami sok cég számára fordulópontot hozhat a működésben és jövőbeli tervekben.
Négy nagy kihívás
Rajna Gábor kiemelte: a nagyvállalatok szerepe megkérdőjelezhetetlen a hazai gazdaságban, hiszen a közel hatezer, 2 milliárd forint feletti árbevételű cég a jelentős számú foglalkoztatott és a kiterjedt beszállítói hálózat miatt akár egy teljes régió megélhetését vagy egy adott szektor teljesítményét is meghatározhatja. Ezeknek a cégeknek is napjainkban négy igen komoly kihívással – az elszálló inflációval, az energiaárak emelkedésével, a súlyosbodó alapanyaghiánnyal és a reálbér csökkenéssel – kell egyszerre megküzdeniük. Az elmúlt két évtizedben ezek a jelenségek külön-külön ugyan már jelen voltak a gazdaságban, de most, így együttesen, hatványozottan érvényesülhet a hatásuk. Ráadásul a kamatok emelkedése és az óvatosabb befektetői magatartás miatt is nőnek a nagyvállalatok finanszírozási költségei. Az emelkedő infláció pedig egyre inkább a lakossági fogyasztás visszafogását eredményezi.
A nagyvállalatok kilátásait tekintve a 2008-as, a 2020-as és a jelenlegi helyzet között jelentős különbség mutatkozik. Míg 2008-ban a hitellehetőségek beszűkülése a teljes üzleti szektorban hosszú éveken át elhúzódó negatív hatást okozott a cégek eredményességében, addig a járvány kitörése átmenetileg és szektorálisan okozott jelentős visszaesést. Ez az egyéves nagyvállalati várakozásokban is megfigyelhető, ugyanis a tartós csökkenés helyett egy hektikus ingadozás volt látható a K&H nagyvállalati növekedési indexben. Azt látni, hogy az energiapiaci zavarok okozta inflációs nyomás és az alapanyaghiány ismét egy elhúzódó, ám a koronavírus-járvány alatt tapasztalható visszaeséshez képest jelenleg még mérsékeltebb csökkenést jelez – értékelte a helyzetet Rajna Gábor.
Lényeges eltérés az is a 2020-as és a jelenlegi helyzet között, hogy míg az előbbi főként a nyugat-magyarországi cégeket és a szolgáltató szektort sújtotta leginkább, és a munkaerő-elbocsátás volt jellemző, addig most a kelet-magyarországi, illetve a kereskedelmi cégeket érinti legerőteljesebben a válság, a munkaerőpiac viszont továbbra is feszesnek mondható. Ahogyan a járvány miatti bezárások a visszaesésen túl egyúttal a digitalizációs fejlődést és a termelés újjászervezését segítették, úgy a jelenlegi körülmények is rejtenek magukban új lehetőségeket. Az energetikai függetlenség növelése, illetve az ellátási láncok egyszerűsítése, rövidítése új, a fenntarthatóságot is támogató fejlesztéseket eredményezhet.
Marad az inflációs nyomás
A vállalati banki piac egyik legnagyobb stabil és független szereplőjének szakértői úgy látják, hogy a megemelkedett kamat és volatilitás devizapiaci környezetben felértékelődött a fedezeti ügyletek jelentősége, valamint a forgóeszköz-hitelek iránti igények és a likviditás hatékony menedzsmentje.
Rajna Gábor elmondta: a K&H piacvezető pénzintézet az agrár- és élelmiszeriparban, összesen mintegy 9600 ágazati ügyfelük van, és 25 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek az agrárszektorban. A bankcsoport életében egyre nagyobb szerepet játszanak a családi vállalkozások, az ilyen cégeknek több mint 278 milliárd forint hitelt nyújtott a K&H.
Németh Dávid, a bank vezető elemzője sötét jövőt vázolt fel a hazai gazdaság jövőbeli fejlődéséről. Idén a magyar GDP még éves szinten 5,8 százalékkal bővülhet, de 2023-ban a gazdasági növekedés 1 százalék körüli szintre süllyedhet, és 2024-ben is legfeljebb 3-3,5 százalékot érhet el. Ahogy előre haladunk az időben, a pesszimista forgatókönyvek valószínűsége egyre nő – tette hozzá. A vezető elemző szerint az infláció is tartósan velünk marad, az energiapiaci zavarok miatt továbbra is nagy inflációs nyomás várható. 2022-ben éves szinten 13,6 százalékos pénzromlásra számítanak a K&H elemzői, míg 2023-ban éves átlagban 13 százalékos, 2023 decemberében 6-6,5 százalékos lesz az infláció, majd 2024-ben várhatóan az évi átlagos infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődik.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock