A sztrájkbizottságok a közösen benyújtott hét sztrájkköveteléssel kapcsolatban tárgyaltak a kereskedő céggel. Az egyeztetésen valamelyest közeledtek az álláspontok, de érdemi előrelépés nem történt – vélekedik a két sztrájkbizottsági elnök, Karsai Zoltán KASZ SZB titkár és Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. A Tesco közleményében arra mutatott rá, hogy a társaság a szerdai egyeztetésen olyan, a munkatársak érdekeit szem előtt tartó megoldás kialakítására törekedett, ami nem veszélyezteti a hosszú távon fenntartható működést.
A szakszervezetek ugyanakkor kiemelten fontosnak tartják, hogy érdemi tárgyalások legyenek a béremeléssel és a létszám problémákkal kapcsolatban. A sztrájkbizottsági elnökök egyöntetű véleménye ugyanakkor az, hogy a munkáltató az egyeztetésen a sztrájkköveteléseket nem kívánta teljesíteni.
A KASZ és a KDFSZ képviselői azonban határozottan kiállnak a munkavállalók által megfogalmazott követelések mellett, ám mivel a tárgyalás eredménytelenül zárult, ezért sem a KASZ, sem a KDFSZ nem kötött semmilyen megállapodást a munkáltatóval.
A Tesco szerint építő jellegű tárgyalások folytak, számos ponton közeledtek az álláspontok, de vannak olyan területek, amelyek további egyeztetést igényelnek. Ezért ülnek tárgyalóasztalhoz szeptember 11-én újra a felek, miközben a Tesco több témában is rendszeres találkozókat és közös munkacsoportok felállítását kezdeményezte.
Mint azt korábban megírtuk, a Spar, az Auchan és a Tesco közül az első kettő 2010-2015 között közel egyformán, folyó áron 15 százalékkal növelte árbevételét – ez meghaladta a kiskereskedelmi szakágazat átlagát. A Tesco 7 százalékos 5 év alatti árbevétel növekedése azonban alig felét érte el a szakágazati átlagnak. Az árváltozást kiszűrve az eladott termékek volumene a fenti üzletláncoknál jóval kisebb mértékben, 2 százalék körül emelkedett csak meg, a Tesco esetében pedig volumenben még csökkent is az árbevétel.
Szakértők szerint a Tesco több tekintetben is lemaradt a másik két áruházlánccal folytatott versenyben. Az értékesítési árbevételét a legkevésbé tudta 5 év alatt emelni, bár az árait próbálta alacsony szinten tartani az árréskulcs befagyasztása révén. Az 5 év alatt mindössze 5 százalékkal nőtt a Tesco árrés kulcsa, szemben például az Auchan 18 százalékos árréskulcs emelésével. A legszembetűnőbb azonban az anyagi ráfordítások messze az árbevételt meghaladó 30 százalékos növekedése a Tescónál, ami igen gyenge energia-és anyaggazdálkodási hatékonyságot tükröz. Az egy főre vetített értékesítés mennyisége ugyanakkor a legnagyobb mértékben a Tescónál növekedett, csaknem 10 százalékkal. Ez arra vezethető vissza, hogy a vállalati létszám ennél a cégnél csökkent a legnagyobb, 16 százalékos mértékben 2015 és 2010 között. A Tesco tehát az árbevételi dinamika visszaeséséből és a költséghatékonyság romlásából származó veszteségeit a létszám, illetve az élőmunka költség lefaragásával ellensúlyozta – állítják a szakértők.
Borítókép: MTI/Soós Lajos
