Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a pénzintézet keddi tájékoztatókán elmondta: a jövő évi növekedési előrejelzésüket 7 százalékon tartják, de ez a minimálbér és a bérminimum jelentősebb emelésével tovább nőhet. Az idei második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést.
Az elemzők idén 4,7 százalékos átlagos inflációra számítanak, amit a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése határoz meg.
Jövőre mérséklődhet az infláció, tíz százalék felett nőhet az átlag-reálbér.
Az MNB fokozatos szigorítása, és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb helyreállása miatt a forint kismértékben tovább erősödhet.
Suppan Gergely elmondta: az államokat és az egyes gazdasági ágazatokat szerte a világban egyenlőtlen felpattanás, chiphiány és szállítókapacitás-korlátok jellemzik a koronavírus-járvány első hullámainak lecsengése után. Az ipari termelés többé-kevésbé mindenhol helyreállt az elmúlt év végére, a kilátások igencsak kedvezőek, amit egyes cikkek, mint a chipgyártás, valamint a tengeri szállítás kapacitáskorlátai árnyékolnak be.
A kiskereskedelem helyreállása folytatódott a korlátozó intézkedések feloldásával. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények újraindulása, felépülése azonban csak részlegesen kezdődhetett meg, az egyes országok eltérő feltételeket szabnak meg a beutazáshoz, mivel a koronavírus delta variánsa többfelé már a negyedik hullámot indította el.
A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben minden várakozást felülmúlva, 17,9 százalékkal bővült a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest, szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
A korlátozások tavaszi fokozatos feloldásával nagy lendülettel folytatódott a helyreállás, így a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet.
A bővülés ráadásul akár fél-egy százalékkal gyorsabb is lehetne, amennyiben a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását nem sújtaná a chiphiány.
Az infláció augusztusban 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 százalékról, döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt. Az erősödő nyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,6 százalékra nőtt. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt növekvő kereslet, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
Az elmúlt évben egyszeri tétel volt az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavaly nyári hónapokban az üzemanyagok már drágábbak voltak, ez a bázishatás miatt kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt.
Az idei év végén az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot: novemberben elérheti az 5,6-5,7 százalékot is.
A jövő év elejétől viszont a pénzromlás üteme meredeken visszaeshet, az év második felében pedig elérhetőnek tűnik a 3 százalékos inflációs célkitűzés. A Takarékbank elemzői idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, jövőre a számos bázishatás miatt 3,5 százalékkal. Az alapkamat ez év végén 2,10 százalék lehet.
A delta variáns egyértelmű kockázatot jelent, azonban az ágazatok folytathatják a helyreállást.
Az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez. A következő negyedévekben még erős bővülésre lehet számítani, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Jövőre a gyermekes családok adó-visszatérítése, a rendvédelmi dolgozóknak tervezett féléves bónusz, az újabb egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak. Ezek az intézkedések az idén novemberi nyugdíjprémiummal együtt több mint 1200 milliárd forint transzfert jelentenek a háztartásoknak. A minimálbér majdnem húsz százalékos tervezett emelése esetén a jövő évi növekedés a hét százalékos várakozást is meghaladhatja.
(Borítókép: MTI / Máthé Zoltán)
