Ahhoz, hogy egy ország megtartsa a népességét, átlagosan 2,1 kell hogy legyen a gyermekek születési aránya egy nőre vetítve, ettől azonban a fejlett országok igen távol állnak. A legfrissebb elérhető adatok szerint Anglia és Wales rátája 1,49 gyermekre csökkent 2022-ben az egy évvel korábbi 1,55-ről, és hasonló a helyzet Skóciában és Észak-Írországban is – írta a BBC. Összeállításukban arra is kitértek, hogy az Egyesült Államokban a termékenységi ráta tavaly rekordalacsonyra, 1,62-re esett vissza, miközben 1960-ban még 3,65-öt jegyeztek fel.
A születések számának csökkenését sokan hajlamosak demográfiai időzített bombának nevezni, hiszen súlyos gazdasági problémák eredhetnek belőle. Ahogy a népesség elöregedik, egyre kevesebb fiatal munkaerő áll rendelkezésre az idősek nyugdíjának a kitermelésére. Honnan lesz gazdasági növekedés, ha a vállalatok nem tudnak elegendő munkaerőt toborozni? – teszik fel a kérdést.
A világ országainak kétharmadában a születési arány a helyettesítési ráta alatt van – nyilatkozta a lapnak Sarah Harper, az Oxfordi Egyetem gerontológiai professzora. Már nemcsak Japánban, hanem Kínában is alacsony ez a szám, Dél-Korea pedig negatív rekorder a világon. A népességnövekedés manapság valójában csak a Szaharától délre fekvő Afrikára jellemző.
A professzor szerint riadalomkeltés helyett a folyamatot demográfiai átmenetként érdemes felfogni. Tudtuk, hogy ez meg fog történni, és erre már egy ideje készülnünk kellett volna – hangsúlyozta.
A születési arányszámot az országok úgy növelhetik, ha megkönnyítik a nők gyermekvállalását, szélesítik a gyermekgondozási szolgáltatásokat, adókedvezményeket, netán hosszabb, illetve teljes fizetésű szülési szabadságot biztosítanak. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a cégek rugalmasabb munkaidőt biztosítsanak a kismamáknak és apukáknak, és munkahelyi bölcsődéket hozzanak létre – sorolta a szakember a tennivalókat, amelyek segíthetnek. Ugyanakkor azt is hozzátette: az ilyen politikák lassíthatják a hanyatlást, ritkán hoznak teljes fordulatot.
A cikk szerzője két fő megoldást lát arra, hogy egy ország megbirkózzon a csökkenő születési rátával:
- hosszabb ideig foglalkoztatni a lakosságot,
- vagy nagyarányú bevándorlást hajtani végre.
Az ország, amely az idősekre épít
Szingapúr a világ egyik leggyorsabban öregedő országaként az első lehetőség mellett tette le a voksot: emelik a nyugdíjkorhatárt, képezik a középkorúakat, valamint a vállalatokat az idősebb munkavállalók felvételére ösztönzik.
Jelenleg Szingapúrban a nyugdíjkorhatár 63 év, de ez 2026-ban 64 évre, 2030-ra pedig 65 évre emelkedik. Az idős munkavállalók nyugdíjkorhatáruk elérése után is munkában maradhatnak, ha úgy kívánják, a cégeknek újrafoglalkoztatást kell ajánlaniuk a dolgozó 69 éves koráig.
A szingapúri kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden állampolgára állapotát az orvosa figyelemmel kísérje. A városállam hatalmas összegeket költ az egészségre, Angelique Chan szingapúri öregedéskutató szerint náluk van a legjobb formában a népesség, így jó eséllyel az emberek idős korukban is képesek lesznek folytatni a munkát.
Elavult dolog a nyugdíj egyesek szerint
Az Egyesült Államokban a 65 évesek és idősebbek munkavállalása lényegesen magasabb, mint más fejlett országokban. A brit lapnak nyilatkozó Ronald Lee, a Kaliforniai Egyetem közgazdász professzora azt mondta, hogy ez nem rossz dolog:
Túl kell lépnünk az egész világon azon a gondolaton, hogy az idős embereknek joguk van egy végtelen hosszú ideig tartó szabadidőhöz. Miután az emberek egészségesebbek, életerősebbek, és sokan idősebb korukban is készek „továbbmenni”, a nyugdíjkorhatárt jócskán a 70-es évekig lehetne emelni – vélekedett a közgazdász. Jelenleg az amerikaiak 66 év és két hónap után kapnak teljes társadalombiztosítási nyugdíjat, de ezt fokozatosan 67-re emelik.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Shutterstock
