Szintet lépett, Tokióban is ott van a Synlab

Hírek Gyöngyösi Balázs
Az innovációs potenciálra és a sportdiagnosztika térnyerésére épít a legnagyobb laborszolgáltató, amely a pandémia legnehezebb napjaiban is az élen járt a PCR-tesztelésben. Póda Tamás, a Synlab Hungary kereskedelmi és marketingigazgatója szerint a Covid-válság után várhatóan visszaépül a preventív vizsgálatok piaca.

Nemcsak Európában, hanem Magyarországon is a Synlab a legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltató. A 36 országban jelen lévő cégcsoport mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztat, több mint kétmilliárd eurós éves árbevételt realizál, ami mögött hozzávetőleg 500 millió elvégzett vizsgálat áll. Itthon a Synlab Hungary Kft. sikerén a legutóbbi cégadatok szerint 968 szakember dolgozik, a 18,4 milliárd forint tavalyi forgalom 30 százalék feletti növekedést tükröz, miközben a kétmilliárd forintot meghaladó profit az egy évvel korábbi bázisidőszak durván két és félszerese.

„Üzletileg a Covid-válság hozadékaként tekintenek sokan a PCR-tesztekre, mi nem. A 6000 négyzetméteres csepeli központunkban felépített, jelentős mikrobiológiai és kémiai laboratóriumi háttérrel kötelességünknek éreztük a járvány kezdetekor, hogy segítsünk, magától értetődő volt, hogy felajánljuk a teljes kapacitásunkat az állami szektornak” – mondta a Figyelőnek Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója. Büszkék arra, hogy egyetlen magánszolgáltatóként kaptak megbízást a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, ezzel együtt a járványügyi működéssel járó jelentési kötelezettség nem volt újdonság számukra, hiszen az a pandémia előtt is a mindennapi működésük része volt.

Míg másutt egymást érték az elbocsátások, náluk újabb szakembereket kellett felvenni: az ősszel plusz 50 pozíciót nyitottak és töltöttek be.

Mielőtt azonban bárki is azt hinné, hogy a koronavírusteszteknek tudható be a dinamikus bővülés, a szakember jelezte: ez tavaly 300 ezer vizsgálatot jelentett esetükben a mintegy 50 millió egyéb mellett. Felidézte, hogy a PCR metodikája egyáltalán nem volt ismeretlen számukra, miután a humán papillomavírus (HPV) vizsgálatai is hasonlóan zajlanak. „Alapvetően át kellett csak állítani a gépeket, igaz, szükséges volt bővíteni is a kapacitást, hogy nagyobb volument tudjunk ellátni” – mutatott rá Póda Tamás. Ugyanakkor az elvégzett vizsgálatok számában mutatkozó nagyságrendi különbség is azt támasztja alá, hogy sokan fordultak a magánellátáshoz, miután az állami egészségügy lehetőségei az utóbbi időszakban igencsak le voltak korlátozva. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a 3500 szerződéses partnerük táborában – amelyben kis lakásrendelők ugyanúgy vannak, mint nagy magánklinikák – látványosan megugrott az aktív beküldők száma: a korábbi 1300-1400-as tartományból 1700-1800 fölé kúszott a mutató.

Nagy változást hozott a humándiagnosztikai partnerek összetételében az elmúlt három-négy év.

Póda Tamás 2017 óta a Synlab felsővezetője, míg a belépésekor 60-40 százalékos túlsúlyban voltak az állami megrendelések, azóta megfordult ez az arány a magánszféra javára. Az utóbbi növekedéséhez a magánegészségügy egészének a térnyerése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy a mintavételi hálózat felépülésével jóval elérhetőbb laboratórium lett a Synlab. Négy esztendővel ezelőtt csak 15-20 helyen voltak megtalálhatók a szolgáltatásaik, ma már viszont csaknem 100 ponton. A bővítést szisztematikus brandépítés kísérte, minden lehetséges eszközzel azt célozták meg, hogy a Synlabot ismertté tegyék azoknak a potenciális partnereknek a körében, amelyek az orvosi diagnosztika terén is magas elvárásaik vannak.

Új magyar applikáció segíti a betegeket

Jelentős hatással volt a Synlab hazai működésére is, hogy az anyacég április 30-án belépett a Frankfurti Értéktőzsdére, nagy siker volt, hogy az első négy órában kétmillió eurós kereskedés valósult meg. Multiasodó környezetként jellemezte a magyar leányvállalatot Póda Tamás, kiemelve, hogy szakmailag mindig is a topon volt a laboratórium, de e mögé a szervezeti felépítésnek is fel kellett nőnie. A Synlab a világ harmadik legnagyobb humán egészségügyi laboratóriumi hálózatát működteti, és bár a szakemberek négy kontinens 36 országából osztják meg egymással a tapasztalatokat, a magyar részleget a top 5-ben tartják számon a német központon túl a francia, az olasz és a spanyol részleg társaságában. A kereskedelmi és marketingigazgató megítélése szerint az élmezőnybeli tagság egyrészt a nagy volumenben alkalmazott innovatív eljárásoknak, másrészt a sportdiagnosztikai részleg térnyerésének köszönhető.

Mérföldkő volt, hogy idén márciusban a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hivatalos laboratóriumi szolgáltatója lett a Synlab,

így a már zajló, és augusztus 8-ig tartó tokiói olimpiára való felkészülésben a vállalat sportdiagnosztikai részlege is fontos szerepet vállalt. Az együttműködés jegyében a Synlab speciális laborvizsgálatokkal és szakértőkkel állt az ötkarikás játékokra készülő sportolók rendelkezésére. Póda Tamás kifejtette, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével teljes kép kapható a sportolók egészségi állapotáról, előre jelezhetők bizonyos sérülések, megelőzhetők betegségek és hiányállapotok. Abban az értelemben is speciális területként jellemezte ezt a közeget, hogy a sportolók bioritmusa, anyagcseréje, tápanyagigénye jelentősen eltér az átlagtól.

A 21. századi élsportban a sportdietetika a felkészülés elengedhetetlen része: egy jól kialakított, egyéni sajátosságoknak megfelelő étrenddel például elősegíthető az izomzat, az ízületek vagy éppen a kötőszövetek regenerációja, növelhető az állóképesség, és támogatni lehet az izomtömeg fejlődését. A márciusi bejelentés óta a cég 10 sportági szakszövetség 78 kvótás versenyzőjének felügyelte a felkészülését. Értelemszerűen 300 ezer szabadidősportoló nem kaphat külön-külön akkora figyelmet, mint egy olimpikon, éppen ezért az őszi időszak egyik nagy dobása lehet a Synlabtól, hogy az eddigi tudásra, tapasztalatra építve, mesterséges intelligencia segítségével autamatizálnák a sportdiagnosztikát az átlagemberek számára.

A teljes cikk a Figyelő legújabb számában olvasható.

Hatalmasat kaszálhat az oltásokkal a Pfizer

(Borítókép: Fürjes Viktória)

További híreink