Szinten maradt a lakáshitelezés

Hírek Barát Mihály
Minimális mértékben csökkent az első fél évben az új lakáshitel-szerződések mennyisége. Ha nem történik drámai fordulat, az oldalazás fennmaradhat az év további részében is.

Meglepően szép számokat hozott 2020 első felében a lakáshitelpiac: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január és június között összesen 444,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a háztartások, ami mindössze 2,6 százalékkal maradt az egy évvel korábbitól. Így a járványhelyzet eddigi, legkeményebb időszakát sikerült viszonylag kis veszteségek árán átvészelni, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt évek folyamatos emelkedése nyomán a túlszárnyalandó bázis is egyre magasabb szintre került.

Az MNB statisztikáinak tanúsága szerint az első fél évben is folytatódott a már korábban is megfigyelhető tendencia, amely szerint a lakáshitelekért folyamodó ügyfelek igyekeznek hosszabb időre bebetonozni a hitelük feltételeit (praktikusan a törlesztőrészletét). A jegybank adatai szerint a változó kamatozású, vagy legfeljebb egy éves kamatperiódus mellett felvett kölcsönök aránya már csak 1,4 százalékot ért el az idei év első hat hónapjában felvett hiteleken belül, szemben az egy évvel korábbi 3,4-del. A hosszú kamatperiódusú lakáshitel-termékek terjedése együtt járt azzal is, hogy csökkent a változó kamatozású konstrukciók árelőnye. Az MNB adatai szerint a júniusig tartó egy év alatt a változó kamatozású lasakáskölcsönöknél 3,34-ról 3,63 százalékra emelkedett a szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamat, ám a legfeljebb ötéves kamatperiódusúaknál évi 4,47-ról 4,12 százalékra csökkent. Még látványosabb volt az árcsökkenés a legfeljebb tíz éves, és a tíz éven túli kamatfixálású hiteleknél: előbbieknél 4,70-ról 3,97, utóbbiaknál pedig 4,64-ról 4,06 százalékra olvadt a szerződésekben szereplő átlagos kamat.

A lakáshitelek állományának alakulásával sincs gond az MNB számsorai szerint, hiszen az idei év júniusára kimutatott, 3790,4 milliárd forintos mennyiség 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi, nagyjából 3500 milliárdnál. A növekedésben ugyanakkor már lehetett valamennyi szerepe a március óta élő hiteltörlesztési moratóriumnak is.

További részletek a Figyelő 2020/34. számában
(Borítókép: Getty Images / Betsie Van der Meer)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink