Nagyon rég nem volt arra példa, hogy a világ nagy gazdaságai egy időben növekedési pályán legyenek. Erre az teremtette meg a lehetőséget, hogy a legnagyobb központi bankok egyaránt extrém laza monetáris politikát folytattak az elmúlt években. Az OECD által figyelt 45 ország mindegyikének gazdasága növekszik az idén, közülük 33 a tavalyinál gyorsabb ütemben – áll a nemzetközi szervezet jelentésében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi előrejelzése szerint a teljes világgazdaság az idén 3,5 százalékkal növekedhet a tavalyi 3,2 után. Jövőre egy tized százalékpontos további gyorsulást várnak.
Az elmúlt 50 évben ehhez hasonló szimultán növekedés nagyon ritka volt, utoljára az 1980-as években, illetve néhány évvel az 1973-as olajválság előtt történt ilyen.
A koznvervatív amerikai lap szerint némileg ironikus, hogy ez az állapot pont akkor következett be, amikor világszerte egyre erősödik a gazdasági nacionalizmus, a gyanakvás a szabadkereskedelem és a pénzügyek iránt. A jelenlegi növekedésből egyaránt profitálnak a japán autógyártók, az indonéz szénbányák, vagy a német targoncagyártók. Az amerikai export csaknem évi 6 százalékkal bővült az idei első félévben, ami 2013 óta nem látott tempó és nagyobb, mint az előző évtized átlaga.
Az idilli állapot azonban könnyen elillanhat, ha túlfűtötté válik a gazasági növekedés. A pénzügyi válság megmutatta, hogy a csúcsokat döntögető részvénypiaci jegyzések, valamint a regionális ingatlanpiacok hirtelen bekövetkező válsága villámgyorsan pénzügyi katasztrófába sodorhatják a világgazdaságot. Az e héten, az amerikai Jackson Hole városkában az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) meghívására összegyűlő központi bankárok egyik központi témája éppen ez lesz. A nagy jegybankok közül a Fed már leállította a pénzpumpát és kamatemelési ciklust kezdett el. Az Európai Központi Bank (ECB) is hasonló monetáris politikai irányváltásra készül. Mindkét jegybank esetében ez lassú és fokozatos lesz, mivel az gazdaságok lassú növekedési pályán vannak és nem fenyeget nagy infláció.
A globális növekedés sok tényezőből tevődik össze. Európában az eurozóna végre életjeleket mutat. Még a hosszú évekig recesszióban sínylődő görög gazdaság is egy százalékkal növekedhet az idén, amire 10 év óta nem volt példa. Athén a múlt hónapban sikersen visszatért a nemzetközi kötvénypiacra, amelyről 2014-ben zárták ki. A 19 tagú eurozónában az első és a második negyedévben a GDP bővülése gyorsabb volt, mint az Egyesült Államokban. A gazdasági bizalmi indexek 10 éves csúcson állnak, a munkanélküliség 8 éves mélypontra, 9,1 százalékra mérséklődött. Az euróövezetet immár nem csak a német vagy a holland gazdaság húzza, növekszik Spanyolország, Franciaország és Portugália is. Olaszországban az export júniusban 8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ami a pozitív tartományba húzta az ország kereskedelmi mérlegét.
Ebből a vállalatok is profitálnak. Jelzésértékű például, hogy a Jungheinrich nevű német targoncagyártó az első félévben 14 százalékkal tudta növelni árbevételét. A cég termékeinek négyötöde az európai piacon kel el, hosszú idő óta először növelték értékesítéseiket a spanyol és a portugál piacon is. A többek között az Iveco teherautókat és a Steyr traktorokat gyártó CNH Industrial nettó árbevétele ugyan a 2014-es egynegyedével csökkent a 2014-es szinthez képest, de a második negyedévben már 3 százalékos növekedést tapasztaltak. A csaknem 7 milliárd dolláros árbevételt az ázsiai és az európai kereslet húzta.
A globális növekedés motorjai között van az árupiacokon 2014 óta tapasztalható áresés is. Az olcsó amerikai palagáz- és palaolaj lenyomta az energiahordozók árát a világpiacokon. Az élénkülő kereslet enyhén korrigálta az árakat, így az olajitermelőknél is megindulhattak az új beruházások.
Az árupiacok lejtmenete Brazíliát története legnagyobb recessziójába taszította. A dél-amerikai ország gazdasága azonban az idén már 0,3 százalékkal bővül a várakozások szerint, ami jövőre 2 százalékra gyorsulhat. Az IMF által összeállított árupiaci árindex 2016 eleje óta 27 százalékkal emelkedett. A Brazília számára kulcsfontosságú vasérc árindexe 37 százalékkal nőtt a nemrég még történelmi mélypontról. Az árupiacok magához térése a brazil gazdaság egyéb részeire is jótékony hatással volt. Az MRV Engenharia e Participações, az ország legnagyobb lakásépítő vállalata, amely többnyire az alacsony jövedelmű rétegek igényeit elégíti ki, közölte, hogy az idei első félévben 21 százalékkal nőtt a rendelésállománya. Az indonéz PT Astra International konglomerátum szénbányászati leányvállalatának nettó profitja 85 százalékkal nőtt 2017 első felében.
A globális fellendülés új csúcsokra lökte az amerikai részvényindexeket. Törökországban, Hongkongban, Argenítnában, Görögországban, vagy Lengyelországban a részvényárfolyamok több mint 20 százalékkal nőttek az idén. Ez a duplája annak, amennyivel a Dow Jones Industrial Average, a vezető amerikai iparvállalatok árfolyamát követő index emelkedett.
A japán gazdaság az első negyedévben 4 százalékkal bővült, ez Abe Sinzó miniszterelnök kormányzása alatt a leggyorsabb tempó. A hosszú étvizedek óta tartó recesszió véget érni látszik, ahogy megmoccant a japán lakosság fogyasztása is. A belső kereslet élénkülése révén a Nissan autógyár eladásai Japánban, a júniusban véget ért pénzügyi évben 46 százalékkal emelkedtek.
Az amerikai multik is jó évet zárhatnak az idén. A szállodaiparban tevékenykedő Marriott International részvényárfolyama például 21 százalékkal drágult 2017-ben, miután a cég a vártnál jobb nyereségről számolt be.
Vannak azonban figyelmeztető jelek is, elsősorban Kínában. Az ázsiai óriás növekedését egyre jobban az ingatlanpiaci lufi hajtja. A kormányzat próbálja fékezni a jövőbeni drágulásra alapozó spekulatív vásárlásokat, egyelőre kevés sikerrel. A csillagászati szintekre emelkedő lakásárak arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy meghúzzák a nadrágszíjat, így a lakossági fogyasztás növekedési üteme fékeződik.
