Szélesebb tudásra van ma szüksége a vállalkozónak, mint 30 éve

Hírek Hőnyi Gyula
A rendszerváltás utáni időszakot tekintve ma van a legjobb formában a gazdaság – értékelte a helyzetet a Világgazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke. Úgy véli, válaszút elé ért a globális gazdaság, az új technológiák megjelenése alapvetően írja át a vállalatok és a vállalkozók forgatókönyveit.

A kamarák híd szerepet töltenek be a vállalkozók és döntéshozók között. Mennyire tekinti a kormányzat hídnak a kamarai szerepet, milyen döntéshozatali kérdésekbe tud belefolyni a szervezet?

Tulajdonképpen minden gazdasági szabályozásba bele tudunk folyni. Ez úgy működik, hogy minden négy évben stratégiai megállapodást kötünk a kormánnyal, amely a legapróbb részletekre is kiterjed és a KSH-val való együttműködést is konkretizálja. A legfontosabb terület, amelybe bele tudunk folyni, az a költségvetés tervezése (nincs két egyforma költségvetés), illetve az ehhez kapcsolódó adójogszabályok és adórendszer alakítása, hiszen fontos számunkra és a kormány gazdasági kabinetje számára is, hogy a vállalkozásoktól beérkező adóbevételek hogyan tudnak hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez, erősödéséhez. De bele tudunk folyni a képzési területbe (leginkább a szakképzés területén vagyunk erőteljesebben jelen, de ott vagyunk a felsőoktatásban is), ott vagyunk a kutatás és fejlesztés területen, nagyon erős a jelenlétünk a külgazdaságban, és amit szinte mindenki ismer, ott van a Széchenyi Kártya, amely nagyon fontos eszköze a vállalkozások finanszírozásának.

Van-e most a csőben olyan új szabályozás, amelybe belefolynak, javaslatokat tesznek?

Mindennap van valami új. Említhetem a költségvetés végrehajtásában, a sarokszámokhoz passzított alsorokban szereplő bevételek teljesülését. Mindig szükség van ezeknek az igazítására, és az igazításhoz szükséges szabályok módosításának egyeztetésére. Ez a fajta kapcsolat a kabinettel jellemzően nagyon jól működik.

A magyar gazdaság egészséges

Hogy látja? Mennyire vannak jó állapotban a magyar vállalkozások? Sokan attól féltek, hogy a háború hozta energiakrízis és a kibontakozott visszaesés lavinája maga alá temeti a hazai vállalati szektort.

Szerintem a rendszerváltás óta a legjobb állapotban van ma a magyar gazdaság, hozzátéve, hogy drasztikus szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Ehhez egy piciny sztori: van egy vendéglős ismerősöm, aki előszeretettel meséli, hogy neki még jól is jött a Covid-járvány, mert ez az egészségügyi krízis olyan dolgokra világított rá, amelyeket látva megértette, hogy ami korábban volt, az Covid nélkül sem volt fenntartható. Azt hiszem, a magyar gazdasági szereplőknél nagyjából hasonló következett be.

A Covid, a háború, az energiaválság következtében megjelenő digitális átállás, a mesterséges intelligencia széles körű (nyílt) megjelenése, az informatika átalakulása, a zöldenergia megjelenése, a hatékonyság növekedési kényszer olyan helyzetet teremtett, hogy a cégeknek meg kellett látniuk miben kell változtatniuk.

Akik erre gyorsan rájöttek és tudatosan figyeltek az alkalmazkodás szükségességére, azok most nem érzik rosszul magukat. Ami a vállalati szektor eltűnését illeti: szerencsére ez nem igaz, a cégek jelentős részének komoly tartalékai voltak és természetesen megvolt bennük a tenni- és teljesíteni akarás. Ebből látszódik, hogy a magyar gazdaság egészséges. Nyilván azonban olyan nincs, hogy valaki ne érezné a problémákat, olyan nincs, hogy ne hatna valakire negatívan a piac gyengélkedése. Egymillió vállalkozás van ma Magyarországon. Lehetne ebből átlagolni, hogy kinek jó, kinek nem, de azt látom, hogy minden egyes cégnek más a közérzete, minden egyes cég más problémával küzd. Nincsenek egységes problémakörök.

Én tudnék egyet mondani, amit régi vita generál pro és kontra. Ez pedig a fogyasztásiadó-nehéz adórendszer. Hozzá kell-e nyúlni közép és hosszú távon az áfarendszerhez?

Az adórendszer kialakítása mindig egy politikai döntés, mindig a politikai filozófia határozza meg, hogy milyen szakmai döntéseket kell hozni. Ebbe a kamaráknak nem igen van beleszólásuk – a finomhangoláson kívül. Igen, van, aki azt mondja, hogy aki többet keres, az fizessen több adót. Ezzel azt hiszem egyet lehet érteni.

És igen – furcsán hangzik –, de ez történik Magyarországon. Aki többet keres, többet fogyaszt és több áfát fizet a költségvetésbe. Aztán lehet azt mondani, hogy ezt valósítsuk meg a jövedelemadó szerkezetben. Volt is ilyen, de emlékezetes, hogy nem az volt a magyar gazdaság legfényesebb időszaka.

Volt, amikor sávos adórendszer volt: mindenki megpróbálta eltitkolni a jövedelmét. Szóval én nem gondolom, hogy a jelenlegi adórendszertől való elmozdulásra szükség lenne, és azt sem, hogy lenne mozgástér. Abban azonban biztos vagyok, hogy lesz egy pillanat, amikor újra kell értelmezni a világ történéseit, az energiaárak alakulását, a háború hozta kiadási szerkezet váltást. A globális gazdaságban minden mindennel összefügg, mi sem húzhatjuk ki magunkat alóla, tehát ha szükséges reagálni kell.

Az interjú teljes szövege itt olvasható.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Ezek is érdekelhetnek

További híreink