Szél Bernadett szerint nem, de az EU szerint megtérül a paksi beruházás

Hírek
Nem érdeke az európai közösségnek a paksi atomerőmű-bővítési beruházás megvalósulása; természeti, társadalmi és gazdasági kataklizmát okoz, ha a magyar kormány újabb és újabb nukleáris reaktorokat épít - jelentette ki az LMP miniszterelnök-jelöltje csütörtökön Brüsszelben. Úgy látszik, nem olvasta az Európai Bizottság határozatát, mely szerint az atomerőmű közös európai célt szolgál.  

Noha az Európai Bizottság már jóváhagyta a beruházást, fontos napirenden tartani a kérdést, ugyanis "alapvető nemzeti érdek, hogy Magyarország a megújuló útra tudjon lépni, a politika és az energia tekintetében is" – mondta Szél Bernadett az Európai Parlament székháza előtt tartott sajtóértekezletén.

Szél Bernadett tehát alsó hangon is apokalipszist vizionál, nem fukarkodik a drámaisággal. A tények azonban azok, hogy valóban jóváhagyta a beruházást az EB, sőt elvégezték azokat a számításokat is, amelyek a megtérülést hivatottak ellenőrizni. Aszódi Attila államtitkár információs blogjában azt írja, a 88 oldalas végső döntésén belül mintegy 40 oldalon keresztül ismertetik azt a gondolatmenetet, amely mentén az állami támogatás létének és uniós joggal való kompatibilitás kérdésének eldöntéséhez számszerű értékelést készített az Európai Bizottság.

Vegyünk egy nagy levegőt, és koncentráljunk.

A tanulmány szerzője öszehasonlítja a Paks-2 beruházás belső megtérülési rátájának (IRR) és a súlyozott átlagos tőkeköltségnek (WACC) értékét. A jövőre vonatkozó becslések bizonytalanságát ún. Monte Carlo szimulációk segítségével próbálja meg számszerűsíteni, ahol bizonyos bemenő paraméterek változására feltételez egy paramétertartományt, és ebben a tartományban variálja ezeket a bemenő paramétereket.

Ha ez nem lenne teljesen világos, akkor a lényeg a következő:

A testület 2017. februári adatokon alapuló részletes vizsgálata szerint a projekt várható hozama (belső megtérülési rátája) évi 6,79-7,90%, míg egy piaci magánbefektető 7,40-8,35%-ot várna el egy hasonló projekttől. – idézi Aszódi Attila a határozatot.

Az Európai Bizottság szimulációinak középértéke azt mutatja, hogy a Paks-2 projekt évi 7,35% hozamot hoz majd. Egy piaci magánbefektető (ha lenne ilyen) a Bizottság szerint évi 7,88% hozamot várna el egy ilyen beruházástól, ami mintegy fél százalékkal magasabb hozamelvárás, mint a projektben várható hozam. Az Európai Bizottság értékelésében ezen fél százalékpontnyi hozameltérés miatt minősül a Paks II. projekt állami finanszírozása állami támogatásnak.

Ez a hozam természetesen a projekt teljes életciklusára vonatkozik, vagyis a magyar állam a 10 éves előkészítési-építési időre, valamint a 60 éves várt üzemidőre is joggal remélheti ezt a hozamot. A Bizottság által számolt egyik paraméter-kombináció szerint sem mutatja azt, hogy az új atomerőmű ne hozná vissza a bele fektetett tőkét. Minden eredmény azt tükrözi, hogy a projekt a befektetett tőkét visszahozza, azon felül profitot termel, és ennek várt mértéke a brüsszeli testület számításai alapján évi 7,35% körül alakul.

Gazdasági tehát kataklizmának nyoma sincs.

Borítófotó: Kovács Attila/MTI
További híreink