Márki-Zay Péter 2018-ban a bevándorlással összefüggésben kifejtette, hogy
„nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”
– hívja fel a figyelmet a Századvég. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Kálmán Olga által a hódmezővásárhelyi városvezetőről írt könyvben Márki-Zay Péter leszögezte, hogy „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció”, valamint, hogy „összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére”.
MTI/Szigetváry Zsolt
Emlékeztetnek, Márki-Zay több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a multietnikus, multikulturális berendezkedésű bevándorló állam, Kanada példáját tartja követendőnek a migrációs politika vonatkozásában. A baloldal kormányfő-jelöltje úgy véli, hogy Kanada az integrációban „sokkal jobb teljesítményt” nyújt, „pillanatok alatt lehet, egy-két generáció alatt integrálni az oda bevándorlókat”, illetve nézete szerint „egy kanadai típusú szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak”.
A Századvég megállapítja:
a hódmezővásárhelyi polgármester a bevándorlás kérdésében tehát klasszikus baloldali, progresszív nézeteket vall,
amelyek egy az egyben rímelnek Soros György nyílt társadalom koncepciójára és jól illeszkednek a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalíció politikájába.
Bár, a Brüsszelben ma uralkodó, óvatos politikai álláspontokhoz hasonlóan, október 23-ai ünnepi beszédében ő is kijelentette, hogy „megmaradna a kerítés”, bevándorlással kapcsolatos elképzelései a „befogadó Európa” multikulturális víziójához igazodnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a határzár lebontását – érzékelve, hogy ez a lépés komoly ellenkezést váltana ki a lakosság körében – már a brüsszeli politikai elit sem követeli nyíltan. Ugyan Brüsszel és a baloldali pártok álláspontja és célrendszere nem változott az illegális migráció kérdésében, stratégiai okokból – a korábbiakhoz képest – megpróbálják azt levenni a nyilvános viták napirendjéről. Ennek jele, hogy Márki-Zay szövetségese, Karácsony Gergely a német Die Zeitnak elmondta:
„a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra”.
Arra is kitérnek, a hazai bevándorláspárti hangok hazai szószólójának évek óta a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc tekinthető. A volt miniszterelnök a magyar-szerb határon felépült határzárat 2015-ben „embertelennek” és „szimbolikusan is elfogadhatatlannak” nevezte, majd az illegális migránsok kapcsán arra szólította fel a kormányt, hogy „nyissa meg a határokat, engedje őket”, mivel „hogyha egyszer elindul a tömeg, nincs az a jog, ami megállítja őket”. Emlékezetes továbbá, hogy a Gyurcsány-párt 2015 szeptemberében aláírásgyűjtésbe kezdett a brüsszeli kvótarendszer támogatása mellett.
(Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezõvásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. Fotó: MTI/Mohai Balázs)
