A Századvég közleménye alapján a gazdasági növekedéshez mindkét évben a fogyasztás és a beruházás bővülése járul hozzá. Az első félévben a háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése 4,1 százalékos volt, és az előrejelzés szerint a növekedés éves szinten is a korábban vártnál nagyobb, négy százalékos lehet. A fogyasztás 2018-ban 3,5 százalékkal bővülhet. A fogyasztás bővülését a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, mely elsősorban a csökkenő munkanélküliség és a növekvő bérszínvonal következménye. A bérek az első félévben 12,5 százalékkal növekedtek, amihez egyaránt hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 12, illetve 25 százalékos emelése, a szociális hozzájárulási adó öt százalékos csökkentése, az egyre több ágazatot jellemző munkaerőhiány, valamint a közszféra bérrendezései. Ezek a tényezők a reálbérek 2003 óta nem látott, mintegy 10 százalékos növekedését okozták éves összehasonlításban.
A Századvég előrejelzése szerint a nominális bérek idén 13,0, jövőre pedig 8,7 százalékkal növekedhetnek, ami a nettó reálbérek 10,4, illetve 5,5 százalékos növekedését jelenti. Ez ugyanakkor – több szakértő korábbi előrejelzésével szemben – a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben nem jár(t) a munkanélküliség növekedésével, azaz a béremeléseket a vállalkozások többsége ki tudta gazdálkodni. Ezt igazolja az is, hogy a munkanélküliségi ráta a május és július közötti időszakban új mélypontra, 4,2 százalékra csökkent. Az előrejelzés szerint az állástalanok számának további csökkenése várható 2018 végéig. A munkaerőhiány kapcsán fontos azonban kiemelni, hogy még van mód a foglalkoztatás további növelésére: amennyiben a 15-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta megegyezne a Csehországban mérttel, akkor mintegy 350–400 ezer munkahellyel lenne több Magyarországon.
A Századvég összefoglalója szerint munkaerőpiaci lemaradásunk a rendszerváltásig vezethető vissza, és csupán 2010 után kezdett megszűnni. Szükséges tehát a foglalkoztatás további bővítése, hiszen minél többen dolgoznak a gazdaságban, annál több munkavállaló között oszlanak meg a közterhek – emelik ki végezetül a szakértők.
