Míg a magyar nemzeti, polgári kormány mindent megtesz az alapvető jogok, valamint az egyéni és nemzeti szuverenitás védelme érdekében, addig a Magyarországot rendre alaptalan jogállamisági vádakkal támadó EB egy olyan, az uniós jogot semmibe vevő tervvel állt elő, amely alapjogokat, valamint egyéni és nemzeti szuverenitást is sért – közölte a Századvég.
Ismeretes: Ursula von der Leyen az EB elnöke ma bejelentette, a bizottság forgatókönyve szerint első lépésben az összes tagállamnak 15 százalékkal kell csökkentenie a gázfogyasztását. A szcenárió szerint a második lépés a tagállamok energia szolidaritása, tehát az energiaellátás során bajba jutó országokat a többieknek kellene megsegítenie.
A Századvég elemzése szerint a tervezet azt jelenti, hogy az EB felhatalmazást adna saját magának arra, hogy kötelező érvénnyel beleszólhasson az uniós tagállamok gázfogyasztásába. Így ha Brüsszel a következő időszakban szignifikáns gáztartalék-hiányban szenvedne (az európai gáztárolók telítettsége június 30-án 58 százalék volt, ami 2 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagához képest), kötelezhetné a tagországokat, hogy csökkentsék a gázfogyasztásukat.
Az EB továbbá egy jogi eljárást is megalkotott, amellyel a tagállamok egyhangúság helyett egyszerű többséggel is elfogadhatják ezt a tervet, megkerülve mind az Európai Parlamentet (a továbbiakban: EP), mind az egyes EU-tagok vétóját. Ez az EB-nek kötelező érvényű beleszólási lehetőséget adna egy tagállam gázfogyasztása viszonylatában, kikerülve ezáltal mind az EP-t, mind az egyes tagállamok vétóját. Az EB ezen terve egyértelműen felrúgja a „normál” intézményi rendet és elvonja az EP és az Európai Tanács funkcióját, hiszen az EB csak a jogszabályalkotás kezdeményezése területén tevékenykedhet, a tényleges jogalkotás ugyanis az EP és a Tanács jogosítványai közé tartozik.
“Az EB terve nemcsak az EU-joggal, de az alkotmányjoggal is kollízióba kerül: sérti a az európai polgárok és az uniós nemzetállamok szuverenitását, valamint alapjogkorlátozó hatása van” – fogalmaznak. A Tanácsban „érzékeny tárgyköröknél” elengedhetetlen az egyhangúság, viszont jelen esetben az EB tervezete ezt kiüresítené, így közvetett módon a nemzeti szuverenitás, a tagállami hatáskör gyengülne – az uniós intézményekkel szemben.
A Századvég rögzíti: az, hogy Brüsszel közvetlenül szabályozná a tagállamok gázfogyasztását, egyrészt súlyosan sérti az egyes országok szuverenitását, másrészt a szubszidiaritás elvével is összeegyeztethetetlen, hiszen minden állam maga köt gázszerződést, a lakosság pedig választásokkor azt is mérlegeli, hogy melyik párt milyen energiapolitikát képvisel. Hozzáteszik: az EB tagjait azonban senki nem választja, amiből következik, hogy népi legitimációval sem rendelkeznek.
