A YouTube, az információtovábbítás terén fennálló, de facto technológiai dominanciáját kihasználva a saját szabályzatában is nyíltan deklarált módon, gyakorlatilag önkényesen befolyásolhatja a véleménynyilvánítás alapjogi szabadságának érvényesülését az egyes nemzetállamokban, így hazánkban is – erre jutott a Századvég vizsgálata.
Kiindulópontként rögzítették, hogy a YouTube a korábban egyeduralkodó Általános Szerződési Feltételek mellett – pontosabban annak keretein belül – bevezetett úgynevezett tartalmi „irányelveket” is. A Facebookhoz hasonlóan a szolgáltató által ideológiai alapú cenzúra célokra legrugalmasabban alkalmazható szabálycsoport a YouTube-nál is a „gyűlöletkeltésre vonatkozó irányelv”. A YouTube-szabályzat három pontja is foglalkozik a genderkérdéssel mint „gyűlölettartalom” alapját képező tulajdonsággal (1. nemi identitás és annak kifejezése, 2. nem/társadalmi nem (gender), 3. szexuális beállítottság). A századvég szerint így egy kevésbé „haladó” olvasó számára kérdéses lehet, hogy tulajdonképpen mi is a különbség eme három tényező között; a szabályzat, illetve az ahhoz fűzött szolgáltató magyarázatok nem igazítanak el ennek tekintetében. Ennél fogva ezek a rendelkezések a felhasználók oldaláról nézve egyszerűen értelmezhetetlenek, követhetetlenek, a szolgáltató, illetve a mögöttük álló érdekkörök szempontjából viszont alkalmas eszközök a szubjektív, önkényes, ideológiai alapú cenzúrához.
A téves információkkal („fake news”) szembeni irányelvek számos résztémára terjednek ki a technikailag manipulált („deep fake” és egyéb „filmtrükkök”) felvételektől kezdve, az ártalmas gyógymódokon át, a tartalmakban megjelenő „sima” hazugságokig. [3] Felmerül a kérdés, hogy vajon ki és hogyan dönti el azt, hogy mi minősül téves (azaz alapvetően tiltott) információnak a szolgáltatás keretein belül? Ez magából a szabályzatból ugyan nem derül ki, azonban a YouTube további tájékoztató anyagai alapján elmondható, hogy annak megítélésében, hogy „mi minősül megbízható információnak”, a kulcstényezőnek a „harmadik felek”, a „külső szakértők” számítanak. Az, hogy például a magyarországi eredetű, illetve magyar nyelvű tartalmak tekintetében kik is ezek a „harmadik felek”, illetve „tényellenőrzők”, a YouTube hivatalos szabályzatából, valamint az azokhoz fűzött tájékoztató anyagokból nem derül ki. „Azonban valószínűleg nem tévedünk különösebben, ha ezeket a szervezeteket ugyanott keressük, ahonnan a Facebook esetében is érkeztek; azaz a Soros-birodalom által létrehozott és finanszírozott, balliberális ideológiai célok mentén működő, nemzetközi álcivil szervezetek és médiavállalatok körében” – írják.
A téves információkra vonatkozó irányelveken belül, külön alkategóriát képviselnek a választásokkal – azaz politikai tartalmakkal – kapcsolatos szabályok. Ezen szabályok esetében a YouTube már nyíltan kijelenti, hogy azok egy része már kifejezetten a jelen és a közelmúlt amerikai politikai folyamataira, illetve a tavalyi németországi választás fejleményeire tekintettel lettek meghatározva, így ezen esetekben már a pártatlanság látszata sem áll fenn. Ennél is problémásabb a szolgáltató azon „szabályozási megoldása” a politikai tartalmak tekintetében, amelynek keretében a tiltott magatartások felsorolását úgy zárja le, hogy „felhívjuk figyelmedet, hogy a lista nem teljes”. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a felsoroltakon kívül gyakorlatilag bármely más, nyilvánosságra nem hozott és így kiszámíthatatlan – akár szubjektív ideológiai – feltételek mentén is letilthat egy ország „demokratikus folyamatai” szempontjából lényeges „közéleti” tartalmakat.
A Századvég hangsúlyozta, hogy – az időközben kidolgozott „irányelvi rendszer” ellenére – a YouTube szolgáltatásának használatával kapcsolatos elsődleges információforrás továbbra is az Általános Szerződési Feltételek előírás-gyűjteménye (ÁSZF) maradt, melynek megsértése ugyancsak eltávolítási (azaz tartalomtörlési, felhasználó-kitiltási) oknak számít. Az ÁSZF-et tanulmányozva kijelenthető, hogy a terjedelmes és sokszor homályos tartalmú irányelvek, illetve egyéb magyarázatok ellenére gyakorlatilag egyetlen szabály létezik a YouTube-nál, méghozzá a következő: amennyiben a YouTube azt feltételezi, hogy érdekei esetleg sérülhetnek, mindenféle értesítés nélkül (is) eltávolíthat tartalmakat, illetve felhasználókat a szolgáltatásából.
A Századvég összegzésképp megállapította, hogy a YouTube, az információtovábbítás terén fennálló, de facto technológiai dominanciáját kihasználva a saját szabályzatában is nyíltan deklarált módon, gyakorlatilag önkényesen befolyásolhatja a véleménynyilvánítás alapjogi szabadságának érvényesülését az egyes nemzetállamokban, így hazánkban is.
