Nem túlzás azt mondani, hogy az idei évben eldől a világ sorsa a következő néhány évre, talán évtizedre. A világ népességének közel fele, 3,8 milliárd ember járul a választóurnák elé, olyan geopolitikailag meghatározó fontosságú országokban, mint az Egyesült Államok, Oroszország, India vagy az Európai Unió.
Donald Trump újraválasztása például már most pánikot kelt Európában, hiszen az öreg kontinens számára húsba vágó kérdéseket vet fel. Ilyen például az, hogy megvonja-e az USA az Ukrajnának adott támogatásokat, vagy radikálisan csökkenti azok összegét, így az európai államokra hagyja az orosz–ukrán konfliktus politikai és anyagi terheit. Ha Washington úgy dönt, hogy mérsékli a szerepét a NATO-ban, felvetődik annak a lehetősége is, hogy Moszkva újra megpróbálja befolyását kiterjeszteni Kelet-Közép-Európára és a Baltikumra.
Európában júniusban uniós választások lesznek, a várakozások szerint jobboldali, radikális áttöréssel. Németországban az AfD, a franciáknál Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés erősödhet meg a hagyományos, történelmi pártokkal szemben. Ha így lesz,
nagy erők indulnak meg a brüsszeli bürokrácia központosító törekvéseivel szemben.
A jobboldal várható térnyerését a meglepetést hozó hollandiai választás már előre jelezte. A júniusi voksolás az Európai Parlament összetételét érinti ugyan, viszont ha valóban megtörténik a jobboldali, szélsőjobboldali fordulat, az jócskán átrendezheti az erőviszonyokat, és főleg a prioritásokat az unióban.
EU: a mérleg nyelve lehet a szélsőjobb
Az öreg kontinens szavazóit a régi berendezkedésből való kiábrándulás jellemzi. Az Ipsos tavaly december közepén publikált felmérése szerint egyre szélesebb körben elégedetlenek a szavazók a gazdagoknak és az erőseknek kedvező rendszerrel, ugyanakkor a demokratikus elvek támogatottsága továbbra is erős. (A felmérést az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban, Lengyelországban, Horvátországban és az Egyesült Államokban végezték el.)
Fotó: World Day
