Szaúd-Arábia és Irán konfliktusa felforgathatja a világ olajpiacait

Hírek
Rijád és Teherán szócsatája immár valós konfliktusba csapott át. Egyre több konfliktuszóna keletkezik a régióban, ahogy az ősi siíta-szunnita ellenségeskedés kiéleződik - írja az Oliprice.com.  

Tűz ütött ki a Bahreint és Szaúd-Arábiát összekötő olajvezetéken. A két szövetséges arab ország Iránt vádolja a gyújtogatással. A teheráni vezetők persze cáfolják, hogy ők lennének felelősek. A két nagy rivális, Szaúd-Arábia és Irán között egyre fokozódik a feszültség.

A vezetéket órákon belül megjavították, a szópárbaj a két állam között azonban folytatódik. A bahreini külügyminiszter dühös Twitter üzenetben közölte, hogy az irániak “robbantgatásai” a globális olajipart fenyegetik. Válaszul az iráni kormány szóvivője azt nyilatkozta, hogy a “gyerekes másikra mutagatás ideje lejárt”.

Az incidensre néhány nappal azt követően került sor, hogy jemeni területről rakétát lőttek át Szaúd-Arábiába. A szaúdiak ezért is Iránt teszik felelőssé. A helyzetet súlyosbítja, hogy újra kitört a térségben a Libanon feletti ellenőrzésért folytatott küzdelem. A Szaad al-Hariri libanoni miniszterelnök a közelmúltban lemondott, Iránt és az általa pénzelt siíta milíciát, a Hezbollahot vádolta azzal, hogy veszélyeztetik az ő és családja biztonságát.

A Hezbollah szerint viszont éppen a szaúdiak tartják fogva al-Haririt. Rijád, a szaúdi főváros felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Libanont. Izraeli vezetők egyszerűen csak annyit mondta, hogy porig fogják bombázni Libanont.

A szópárbaj mögött Irán és Szaúd-Arábia konfliktusa áll. A szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán (MBS) agresszív külpolitikát folytat. A nyugati sajtó ezt hajlamos figyelmen kívül hagyni, beszámolóikban a herceg belső reformjait méltatják. Holott ő áll a katasztrofális jemeni háború mögött, ő kezdeményezte Katar blokádját és szítja Irán ellen az indulatokat.

A szunnita Szaúd-Arábiában belső leszámolás zajlik a hatalomért, a trónöröklésért harcoló koronahercegekkel szemben. Letartóztatások, számlák befagyasztása, börtönbüntetések.

Az olajpiaci elemzők nagy része szerint ha MBS hatalomra kerül, ő örökli apjától a trónt, és sikerül a totális ellenőrzést megszereznie a királyság felett, az olajár emelkedni fog. Az OPEC kitermeléscsökkentési kezdeményezései ugyanis így nagyobb támogatást kaphatnak.

Az árak még jobban emelkedhetnek, ha a szaúdi királyság valóban komoly konfliktusba keveredek a szankcióktól megszabaduló, az olajpiacra visszatérő Iránnal.

Régi tapasztalat: a közel-keleti konfliktus kiéleződése felhajtja az olajárakat. Az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé válik a helyzet a térségben. A kurdok független államot kiáltottak ki, majd visszavonulót fújtak, miután az iraki csapatok támadást intéztek ellenük. Észak-Afrikában is nő a feszültség: Nigéria és Líbia olajszállítási problémákkal küzd.

“A legtöbb politikai kockázat a térségben viszonylag kis mértékű. Azonban abban a pillanatban, amikor a szaúdi-iráni konfliktus kerül szóba, állati ösztönökről beszélünk” – mondta a lapnak Michael Lynch, a Strategy Energy & Economic Research igazgatója. A nemzetközi piacokon az alapkezelők és a pénzpiaci menedzserek az utóbbi időben az olaj drágulására játszanak. Egyre nagyobb valószínűséget adnak annak, hogy a szaúdi-iráni szájkarate valódi csatározássá fajul.

Pár hónappal ezelőtt az olajpiaci elemzők fenntarthatatlannak gondolták, hogy a londoni Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára a 65 dollár környéki szinten maradjon. Most senki nem lepődne meg azon, ha simán tovább drágulnának a jegyzések. Az OPEC nemrég közölte, hogy tagállamainak kitermelése októberben napi 151 ezer hordóval csökkent. Ha a kartellnek sikerül hosszabb távon is rászorítania erre tagállamait, ráadásul a szaúdi-iráni konfliktus elmélyül, még tovább emelkedhet az olajár.

Borítókép: illusztráció, Zukiman Mohamad
További híreink