– A kisebb-nagyobb baromfitartókat mindig is veszélyeztették a vadmadarak által terjesztett fertőző betegségek. Kell-e most ilyen problémától tartani?
– Amellett, hogy a COVID 2020-ban és 2021-ben nagyon súlyos zavarokat okozott az ágazatban, 2-3 éve, különösen tavaly év végén – idén év elején a madárinfluenza okozta termelés kieséssel is szembe kellett nézni. A probléma ugyanis kiterjedt: ma már nemcsak arról van szó, hogy a Magarországot ősszel és tavasszal érintő madár populációk esetlegesen behurcolhatják a madárinfluenzát. A klímaváltozás miatt tömegesen itt maradó populációk jelenléte miatt is nő a kockázat. Ez a jelenség természetesen, nemcsak a magyar gazdáknak okoz gondot, hasonló helyzetben vannak a lengyel, francia, a holland, és német baromfitartók is. Már a humán-, és madárpandémia időbeni egybeesése következtében is felmerült, hogy az ellátásbiztonság Európa szerte veszélybe kerülhet, ám most, amikor az energia- és takarmányárak – a háború miatt – rendkívüli módon megemelkedtek, még inkább felvetődik ennek a lehetősége.
– A háború miatt Ukrajnába szorult gabona hiánya miatti relatív hiány nyilvánvalóan felfelé nyomta az árakat, ám néhány hete a tőzsdéken némi csökkenés indult meg, ami reményt adott arra, hogy a helyzet némiképp normalizálódjon. A magyar búzaárak azonban, csak nem akarnak elmozdulni lefelé. Mi az oka ennek a túlárazásnak?
– A magyar szántóföldi növénytermesztők az elmúlt években igen eredményesen tudtak gazdálkodni, extraprofithoz jutottak, vannak tartalékaik, tárolják a terményt, hogy még nagyobb haszonnal el tudják adni. Ez komoly feszültséghez vezetett az állattenyésztők és a növénytermesztők között, hiszen, miközben a szántóföldi növénytermesztők profitja évről évre nőtt, a magas takarmányárak miatt állattartóknál ezzel ellentétes folyamatokat lehetett megfigyelni. Emellé az évek óta tartó tendencia mellé jött az idei szárazság, ami – különösen az alföldön lefelezte a búza-, és szinte elpusztította a kukoricatermést. Mivel szeptemberben a tengeren és Záhonyon keresztül is megindultak a gabonaszállítások, a 150 ezer forintos tonnánkénti ár a 135 ezres centrum körül stabilizálódott, ám ez még mindig több mint a duplája a tavalyi – akkor kifejezetten jónak mondott – hatvanezer forint körüli tonnánkénti árnak. A záhonyi áteresztő képességek szűkös volta, a háború miatti szállítási nehézségek mindezzel együtt is vezethetnek takarmányozási problémákhoz a nagyobb integrátor cégeknél. Ez pedig, kihat a kicsikre is, mert azokat a nagyok látják el keveréktakarmánnyal. Már ezek miatt is nagyon komoly kihívás elé került a baromfi vertikum, és akkor még a mostani enyhe csökkenést követően is többszörös drágulast mutató energiaárakról még szót sem ejtettünk.
– Önök ma már nemcsak víziszárnyassal foglalkoznak, a csirke piacból is szép szeletet birtokolnak. Hogyan hat ez a helyzet ennek a legnagyobb fogyasztói réteg első számú húsfélesésének húsféleségének számító terméknek az előállítási költségeire, illetve árára?
– Néhány konkrét példán érzékeltetném az összefüggéseket. Egy kiló csirke önköltségi ára a válság előtt 240-260 forint volt, ez jelenleg 470-480 forint, ami azt jelenti, hogy az integrátor szeretné megkapni 470-ért, a termelő pedig, költségeire hivatkozva érthető okból jóval ötszáz forint felett szeretne kapni érte. Ez rövidesen jelentős áremelkedést fog eredményezni a csirkehús esetében is, a magasabb árkategóriájú húsfélék – például a filézett kacsamell – esetében pedig már ott tartunk, hogy ötezer forintnál is többet kér érte egyik-másik áruházlánc. Az ide vezető okok között természetesen, első helyen áll a takarmány mellett az energia drágulása is. Mi a cégcsoportunk évi 10 millió m3 gázt használ, amit tavaly 1,2 milliárd forintért tudtunk beszerezni. Ha a mostani árakon kell szerződnünk, akkor ezért a mennyiségért – a jelenlegi ismereteink alapján – jövőre 7 milliárdot kell fizetnünk. De ugyanez van az elektromos árammal, alkatrészekkel, tisztítószerekkel, szerszámok, hihetetlen az inflációs spirál. Vagyis, ha egyik oldalról a madárinfluenza miatt azon aggódunk, hogy a drasztikus mennyiségű állomány kivágás veszélyezteti az ellátásbiztonságot, akkor a másik oldalról azon kezdhetünk el aggódni, hogy ki fogja megvenni azt a húst, amit ilyen drágán tudunk csak előállítani. A kereslet a madárinfluenza miatti csökkenés után nőtt, ez jótékonyan hatott az előtte túlságosan is alacsony árakra, ám a mostani áremelkedés – aminek minden valószínűséggel még nem is látjuk a végét – már fékezően hat, ami azt jelenti, hogy a kereslet jelenleg érezhetően csökken, és év végére megközelítheti akár a tíz százalékot is. Ezt azért is nagyon komolyan kell venni, mert a baromfi kibocsátás a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett, idén jutottunk odáig, hogy ez megfordult, jelentősen csökkent. Kacsánál, libánál a visszaesés 30 százalék körüli – ez azonban, madárinfluenza miatti állomány kivágások által torzított adat – csirkénél is van körülberül 5-5 százalék csökkenés, a pulyka szinten maradt. Vagyis, a trend nem jó, ez egy figyelmeztetés. A költségek drasztikus emelkedése, illetve a kereslet csökkenés együttesen nyilvánvalóan elindít majd egy bedőlési hullámot, de ennek mértéke egyelőre nem jósolható.
– Ilyen hektikus piaci mozgások mellett segíthetnek a célzott agrártámogatások?
– A jövő bizonytalansága és a magas terményárak miatt az európai kormányok már szeptemberben elkezdtek összeállítani a termelők részére egy támogatói csomagot, és információim szerint nálunk is kiemelt figyelem irányul az állattenyésztő ágazatra, ami segíthet enyhíteni a gondokon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a brüsszeli pénzek kifizetésének csúszása miatt költségvetés is nagy bajban van, szerencsésebb tehát, ha az agrárvállalkozások erőteljesebben támaszkodnak saját forrásaikra. A támogatás helyett tehát, a hatékony takarékos gazdálkodás a megoldás.
– Miközben folyamatosan fejlesztettek, terjeszkedtek, nagyon konzervatív pénzügyi politikát folytattak, vagyis szinte teljesen hitel nélkül gazdálkodtak. Kell-e ezen változtatni a válság miatt?
– Meg lehet azt csinálni, hogy megállsz a beruházásokkal, és csak a napi teendőkre koncentrálsz, de mi mindig beruházás pártiak voltunk. Mindig előre menekültünk, erre költöttük minden megtermelt pénzünket, sőt, többet költünk, mint amennyit megtermelünk. Ehhez az elmúlt két évben kétszer emeltük a törzstőkét, vagyis, pénzt tettünk vissza a cégbe, a bankkal pedig, nagyobb beruházási hitelkeretet engedélyeztettünk. Vagyis, küső forrást is bevontunk. Tiszavasvári-Tiszadob környékén 106 ezer m2 istálló felületet vásároltunk meg egy ukrán vállalkozótól. Fehérgyarmaton egy 16 ezer négyzetméteres istállófelület építése már folyamatban van, egy másik, 16 ezer négyzetméter építése pedig, elő van készítve. Ezekben csirkét és kacsát egyaránt tudunk nevelni. Ugyancsak folyamatban van a nyírbátori csirkevonal teljes technológia rekonstrukciója Nyírgelsén pedig, már be is fejeztük a nagy vágóhíd rekonstrukciót. De folyamatosan megy a törökszentmiklósi és debreceni, tovább feldolgozó üzemeinknek a rekonstrukciója is. Hamarosan elkezdjük a cég teljes informatikai rendszerének az aktualizálását. A cégcsoportunknál mintegy kétezer ember dolgozik, azoknak a foglalkoztatására, családjaik megélhetésére felelősségünk van. Ehhez a logikához tartozik, hogy a Tranzit csoport tavasszal már végrehajtott egy 15 százalékos béremelést, most szeptember 1-től pedig még 8-10 százalékos juttatást adtunk ez 23-25 százalék béremelés. A Tranzit csoport bérköltsége 8 milliárd forint, annak a 25 százaléka kétmilliárd. A cég költségei tehát, hihetetlenül megnövekedtek, árakban próbáljuk érvényesíteni, de a likvid pénznek, forgóeszköznek is jóval magasabbnak kell lennie, hogy tudd a napi termelést finanszírozni. Mi Európában sem vagyunk kicsit, abszolút exportőrök vagyunk, reméljük, hogy a külső körülmények nem fogják megtörni ezt a folyamatot, hiszünk benne, hogy a világnak öt év múlva is ennie kell.
