Megmondom, mi zavarja a Szent László-emlékévre acsarkodókat, az hogy lovagkirályunk a V4 együttműködést több mit 900 esztendővel megelőzve, Közép-európai egységet alkotott. Három évszázaddal a Károly Róbert összehívta visegrádi királytalálkozó előtt, amelynek amolyan eszmei folytatása az 1991. február 15-i visegrádi nyilatkozat.
Az acsarkodóknak amolyan zsíros húscafatoktól csillogó velőscsont a Brüsszel diktálta európai egység, egykor volt kommunista országok általi szétzilálása. Mert hát, hogy jönnek a demokrácia gyermekcipőjében ügyetlenkedők ahhoz, hogy letérjenek a harmincéves háború, majd a két XX. századi világháború megrajzolta útról, a demokrácia, a fejlődés, az igazságosság, a humanizmus, a liberalizmus, a kozmopolitizmus, az internacionalizmus, a feminizmus, a genderizmus útjáról. Mocsárba taszítva a gender-emberiséget. A nemi identitás szabadsága helyett elővéve a nemzeti identitás avitt, századokkal előbbi eszméjét.
Szent László keresztény Európát akart, az acsarkodók azt végképp nem. Pedig látják ők is, mi az egyetlen közös minden európai településen. A templom. Legyen bár katolikus, vagy protestáns. Ezért ölelik keblükre a beözönlő szaracénokat, hátha lerombolják azokat a csúnya templomokat.
Vajon mit terveznek helyettük? Mi lesz a kereszténység helyett az új kovász? Vélhetőleg jól félreértették Darwint. Náluk az egyedfejlődés során az a legéletképesebb, aki a szükségben a legtöbbször nemet vált, mígnem kialakul az igazán erős soknemű superman, németül Übermensch.
