Az OECD friss tanulmánya szerint a nyereségadó emelkedésével (azaz a magasabb adóteherrel) a multinacionális cégek beruházásainak hajlandósága lecsökken. Ezt az elméleti összefüggést most saját empirikus kutatási eredményeivel is alátámasztja. Egy-egy jelentősebb mértékű nyereségadó-teher növekedés akár a cégcsoport területi elhelyezkedésére is kihatással lehet és a tevékenység egy részének másik országba való áthelyezését vagy az egész jelenlét lokális megszüntetését eredményezheti. Ezért sem véletlen, hogy a világ számos országa a gazdaságélénkítés elősegítése érdekében a nyereségadó mértékének csökkentéséhez folyamodott gazdaságpolitikája kialakítása során.
„Ezen gazdaságpolitikai gyakorlat remekül megfigyelhető Magyarország esetében is, amely az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulccsal rendelkező tagállama”
– tette hozzá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A fentiek alapján nem meglepő, hogy komoly aggodalmat váltott ki bizonyos szereplők részéről az OECD nemzetközi adóelkerülés elleni legutóbbi (a digitális üzleti modellek adóztatása és a globális minimumadó kapcsán kidolgozott) javaslatának esetleges gazdasági hatása. A most közzétett hatástanulmány következtetései azonban némileg árnyalják a nyereségadó-kulcs és a beruházási hajlandóság összefüggéséről kialakult képet. Ezek szerint ugyanis az egyes multinacionális cégcsoportok különböző mértékben reagálnak a nyereségadó-teher változására. A hatástanulmány szerint többek között a cégcsoportok mérete, profilja és jövedelmezősége is befolyásolja érzékenységüket.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy
a profitábilis, de mérsékelt jövedelmezőséggel rendelkező vállalatok a legérzékenyebbek az adóterhelés változására, az ő beruházási döntéseiket befolyásolják leginkább az adózási megfontolások.
Ezzel szemben kevésbé érzékenyek az adóteher változására a veszteséges vállalatok, illetve a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok. Az OECD szerint a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok döntéseit egyrészt bővebb erőforrásaik, másrészt földrajzilag kiterjedt lehetőségeik miatt sem érinti drasztikusan a nyereségadó mértékének változása. Mindemellett, a legnagyobb jövedelmezőségű cégcsoportok sokszor domináns pozícióban kívánnak lenni saját piacaikon, ahol az esetlegesen elhalasztott, vagy csökkentett mértékű beruházások sokszor veszélyeztetnék ezt a státuszt.
„A legmagasabb profitabilitású cégcsoportok, ahova jellemzően a digitális üzleti modelleket alkalmazó multinacionális vállalatok is tartoznak mérsékeltebb érzékenysége azért kiemelt jelentőségű, mert az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni, jelenleg is tárgyalás alatt álló megoldásai a nemzetközi vállalatok ezen csoportját érintenék a leginkább”
– mondta el Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Mindezek alapján várható, hogy az OECD a tárgyalások során támaszkodni fog a hatástanulmányban foglaltakra a jelenleg is fennálló érdekellentétek tisztázása és a végleges megközelítések kidolgozása érdekében.
