Szállodaszövetség: vannak még nehézségek

Hírek Érsek M. Zoltán
Állampolgárként kifejezetten örül az erős forintnak, de mivel a szálloda és vendéglátóipar 410 forintos euroárfolyammal tervezett 2023-ra, a mostani 370 körüli árfolyam tíz százalékos veszteséget okoz ott, ahol a külföldi vendégek vannak többségben – fejti ki Flesch Tamás a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. A szakember vegyes szezonra számít: a külföldiek miatt erős budapesti forgalom mellett a belföld stagnálását tartja reálisnak.

– Annak ellenére, hogy magyar állampolgárként természetesen rendkívüli módon örülök a forint erősödésének azt is látni kell, hogy amikor a 2023-as tervet összeállítottuk, a 2022-es árfolyamból kiindulva 410 forintos euroval számoltunk. Ezért a 410 helyett a 370 körüli árfolyam most minden nap 10 százalékos veszteséget okoz ott, ahol a vendégforgalom többségét – ahogy főként Budapesten -, a külföldiek adják. Pedig exportról beszélhetünk, mert a külföldieknek adjuk el a szobát, a szolgáltatásokat és a vendéglátást. De hát ez a szakma mindig is ilyen volt: a következő év megtervezésekor évek óta megy a tippverseny az euró várható éves árfolyama kapcsán. Igaz, most még csak júniust írunk és év végére sajnos lehet még akár 410 is az euro – elemez Flesch Tamás.

– Mennyire érződik az, hogy a beszállítók csökkentik az áraikat azért, mert az árfolyam erősödés az elmúlt hónapokban stabil folyamatnak látszott?

– Semmilyen árat nem csökkentenek a beszállítók. Ráadásul az árak amúgy is sokszor kontrollálhatatlanok, mert az egyik napról a másikra mondanak be számokat. Ezért nagyon nehéz ma azzal kalkulálni, hogy holnap ki milyen árat fog alkalmazni. Összességében pedig azt látom, hogy az egyetlen dolog, ami most kedvezőbb lett, az a gáz és az áram ára. Ezért most jól járt az, aki tavaly bátran felvállalta, hogy nem köt fix szerződést az energiára. Más esetekben viszont továbbra is fennál az, hogy amíg a beszállítók magasabb áron is viszonylag könnyedén el tudják adni a termékeiket, addig nehéz velük tárgyalni.

– Az elmúlt években gyors egymásutánban két súlyos csapás, a covid és az energiaárrobbanás érte a szálloda és éttermi ágazatot. Miközben sokan a teljes csődhullámtól tartottak, úgy néz ki, hogy a szállodaipar mintha válságállóbb lenne.

– Valóban így van: ha csak a statisztikákat nézzük, akkor a covid és az energiaválság hatására másfél-két százaléknál több szálloda nem zárt be és aki újra akart nyitni, az újra is tudott nyitni. A vendéglátásban jóval kedvezőtlenebb ez a kép, de nincsenek pontos adatok arra, hogy mennyivel. Szerencsére így sem állt elő az a helyzet, amitől ősszel még a legtöbben tartottak: akkor a vendéglátóiparban akár egy 40-50 százalékos bezárási hullám is reálisnak tűnt.

– A válságokhoz ugyanakkor a szakmai tisztulás reménye is társul. Mennyire reális ez a vendéglátásban?

Fotó: Móricz-Sabján Simon

– Ez egy összetett helyzet, mert valószínűleg olyan éttermek is bezárni kényszerültek, akik egyébként jó minőséget vittek, de peches pillanatban érte utol őket a válság: például nagy hitelük volt, vagy nem volt tartalékuk, esetleg a bérbeadóval nem tudták újratárgyalni a szerződési feltételeket és ezért nagyon nehéz helyzetbe kerültek. De összességében biztos vagyok abban, hogy miként mindig, most is számítani lehet egyfajta tisztulásra. Ugyanakkor a legtöbb esetben az is látszik, hogy aki tudja tartani a minőséget és képes fennmaradni a válságban, az utána egy sokkal pozitívabb helyzetből tudja tovább folytatni. Mert a válságra a mi szakmánkban is igaz, hogy soha nem a minőség rovására kell a túlélési megoldásokat megtalálni.

Más kérdés, hogy miközben az üzemeltetési költségek ebben az ágazatban is drasztikusan megnőttek, nem mindegy, ki mennyit tud ebből érvényesíteni azokkal az áremelésekkel, amelyek azért megtörténtek. Mert a vendéglátásban is erőteljes áremelés zajlott, még ha az nem is tudott akkora lenni, mint amennyit a mostani inflációs környezet indokolt volna. Ezért a jövő nagy kérdése az, hogy az enyhén visszaeső vagy stagnáló belföldi keresletnek milyen hatása lesz az éttermekre a következő hónapokban. Mert a külföldiek tekintetében hál’ Istennek nincs probléma. Sőt amit most már hosszabb ideje mondunk: a külföldiek esetében, euró viszonylatban akár egy kétszámjegyű százalékos áremelést is elbírna a piac – ha ezt közösen meg tudnánk valósítani.

– Az energiaáremelkedés mellett a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást a szállodáknak és az éttermeknek. Mennyire lehet ebben segítség a harmadik országbeli és elsősorban az ázsiai munkavállalók megjelenése?

– Az mindenképpen jó, hogy most már nem számít kuriózumnak, ha valaki külföldi munkaerőt hoz az országba. Megvannak már azok a példák, azok a cégek, akik hoznak ilyen munkaerőt és olyanok, akik ezt igénybe veszik. És most nem a környező országbeli, tehát akár ukrán munkavállalókról beszélek, akik már régóta itt dolgoznak és nagyon jó munkaerőnek számítanak. A vietnámi, a Fülöp-szigeteki, vagy éppen a mongol munkaerőt tekintve viszont még vegyes a kép. Az mindenesetre jó, hogy az itteni munkavállalásuk adminisztrációja már rugalmasan intézhető. De hogy ezen a teljesen átalakuló turisztikai piacon mennyire lesz általános, hogy a nyugaton már megszokott módon, ázsiai munkaerő is dolgozik Magyarországon, azt szerintem ma még nagyon korai lenne megmondani.

– Az adatok mintha azt mutatnák, hogy a beutazásokat ellehetetlenítő covid után ismét visszaállt a régi trend: Budapest a külföldieké, a belföld a magyaroké.

– Nagyjából igen. Ez még akkor is igaz, ha egy kicsivel több belföldi is van néha Pesten, mint régebben, és több külföldi van a belföldi házakban, mint korábban. Amiben az is közrejátszik, hogy Budapest földrajzilag annyira középen van, annyira könnyen el lehet érni az ország minden részéből, hogy valami nagyon speciális dolognak kell ahhoz történnie amiért akár több napra is a fővárosban maradnak a vidékiek. Jó példa erre a nyári Harley-Davidson Fesztivál és az Atlétikai Világbajnokság.

– A 2022-es, covid utáni első nyár megmutatta, hogy a bezártság után honfitársaink ismét megindultak a nagyvilágba és elsősorban a közeli Horvátországba. A balatoni szállodáknak mennyire kell erre is figyelniük az árazásnál?

– Horvátország tényleg rendkívül erős vonzerő, de a szokásos slágernek számító Görögország, Spanyolország, Olaszország is kifejezetten nagy konkurenciát jelent. Persze nekünk, a turisztikában dolgozóként az a jó, ha minél többen maradnak itthon. Ezért is érdemes nagyon figyelni arra, hogy ha az egy hét Balaton, egy hét Horvátország tekintetében a Balaton drágább lenne, az nem lenne jó üzenet. Persze a naponta akár többször is változó piaci árazást, még a hazai piacon sem könnyű követni. Ezért is hasznos, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén egyre több olyan hazai adat jut a szolgáltatókhoz, amivel már reálisan tervezhetik a jövőt. Ugyanakkor azt is bátran állítom, hogy ha valaki nem feltétlenül ragaszkodik a tengerhez, a belföldi nyaralások ma már sok tekintetben fel tudják venni a versenyt a külföldi nyaralással.

– Milyen szezonnal számol a szakma?

– Vegyes szezon elé nézünk és ezért érdemes külön választani a külföldi és a belföldi vendégforgalmat. Amíg a beutazásnál egyértelműen erőteljes növekedés látszik, amit a reptéri forgalom visszaépülése is jelez, a belföldi turizmusban más a helyzet. Volt egy szuper 2022-es év vége és az őszi iskolai szünet januárra helyezése matt az évkezdet is elképesztően erős volt. Februártól viszont már érezhető a visszaesés, ami nem volt váratlan, mert az inflációs hatás a belföldi utazási kedvre is érezhetően rányomta a bélyegét. De összességében jó évet várunk a belföld stagnálásával és a beutazás erősödésével.

Borítókép: Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke

Ezek is érdekelhetnek

További híreink