Hosszas várakozás, várakoztatás és alkudozás után Svédország a NATO tagjává válik, ezzel a szövetség egy kulcsfontosságú északi bázishoz jut, és megszerzi az ellenőrzést a Balti-tenger felett, a skandináv nemzet pedig a saját biztonsága mellett a védelmi iparát is megerősítheti. Ehhez azonban búcsút kell mondania a semlegességnek, amely több mint kétszáz évig a nemzet külpolitikájának az alapköve volt – írta a The Guardian.
Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy Svédország NATO-tagsága még hosszú ideig csak vágyálom marad. Míg Finnországot – amellyel 2022 májusában egy időben nyújtották be csatlakozási kérelmüket – már tavaly áprilisban felvették, addig a svédek diplomáciai mocsárban rekedtek.
A tavaly nyári Korán-égetések sorozata óriási csapást mért a Törökországhoz fűződő kapcsolatokra, szinte elképzelhetetlenné téve az ankarai „igent”, Magyarországgal pedig még szeptemberen is kemény szócsatát vívott a svéd kormány – most azonban ez már történelem.
Egy hónap alatt a török és a magyar parlament is zöld utat adott az ország NATO-csatlakozásának, és ha minden a terv szerint halad, pár napon belül a svéd zászló is a szövetség brüsszeli székháza előtt lobog majd.
A kétéves huzavona Magyarország és Törökország számára egyaránt sikerrel zárult: mivel svéd, valamint amerikai gyártmányú vadászgépek és egyéb katonai eszközök beszerzését tudták kialkudni a csatlakozás engedélyezéséért – de mit fog ez Svédország és a világ számára jelenteni?
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: AFP
