Streamingszolgáltatókat fejnének meg az európai telekomcégek

Hírek Figyelo.hu
A telekomcégek arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy hasson oda: az amerikai technológiai óriások szálljanak be a széles sávú hálózatok költségeibe.

Az európai telekomcégek arra szeretnék rávenni Brüsszelt, hogy fizettesse ki a streamingszolgáltatókkal a hálózatfejlesztési költségek egy részét. Az Európai Távközlésihálózat-üzemeltetők Szövetsége által megrendelt és az Axon tanácsadó által elkészített tanulmány szerint a legnagyobb közösségimédia- és techvállalatok (így például a Facebook-tulajdonos Meta, az Amazon vagy a Netflix) a mobil- és széles sávú adatforgalom több mint 55 százalékát foglalják le az EU-ban. Ennek bővítése és fenntartása az európai telekomcégeknek évente 15–28 milliárd eurójába kerül.

Ha a technológiai társaságok 20 milliárd euróval beszállnának ebbe, akkor a szektor 2025-ig 840 ezer új munkahelyet hozhatna létre, csökkenthetné az energiafelhasználást, felgyorsíthatná az 5G-re való átállást.

Az ágazat és a többnyire amerikai techvállalatok közötti kötélhúzás, miszerint utóbbiak szálljanak be a hálózat fenntartásának, fejlesztésének a költségeibe, évek óta zajlik. A nyomásgyakorlás most új lendületet kapott egy távol-keleti eset nyomán. Egy dél-koreai bíróság ugyanis arra kötelezte a Netflixet, hogy fizessen a helyi szélessáv-szolgáltatónak, az SK Broadbandnek, ugyanis a Nyerd meg az életed (Squid game) című sikersorozatot annyian nézték, hogy túlságosan leterhelődött a hálózat. Az európaiak most magasabb szintre emelnék a vitát – abban bíznak, hogy Brüsszel melléjük áll.

Erre van is némi alapjuk, az EU ugyanis nemrég a digitális jogokról szóló deklarációban közölte, hogy „minden piaci szereplőnek, amely hasznot húz a digitális transzformációból, arányos, fair módon hozzá kell járulnia a nyilvános szolgáltatások és hálózatok költségeihez”. A telkók által megrendelt jelentés szerint ennek az lenne a legegyszerűbb módja, ha a Big Tech egy Brüsszel által meghatározott mechanizmus alapján közvetlenül nekik vagy az infrastruktúracégeknek juttatná el a rá eső összeget. Úgy érvelnek, hogy egy külön erre a célra létrehozott alap vagy egy új adó csak bonyolítaná a folyamatot, ráadásul utóbbit nehéz is lenne beadni a közvéleménynek.

A jelentés szerint az európai telekomszektor az elmúlt évtizedben 500 milliárd eurót költött szélessáv-fejlesztésekre, s jelenleg sokkal gyengébb pénzügyi helyzetben van, mint a technológiai ágazat. A nyolc legnagyobb telekomcég piaci kapitalizációja 240 milliárd euró, míg a nyolc legnagyobb techvállalat tőzsdei értéke 7000 milliárdnak felel meg.

A tengerentúli társaságok által dominált streamingplatformok persze nem repesnek az örömtől az ötlet hallatán. A Netflix selyempapírba csomagolta ezt, mondván: „Európai internetszolgáltató partnereinkkel együttműködve dolgozunk azon, hogy a hálózatok hatékonyabbak legyenek. Például jelentős összegeket fektetünk saját tartalomszolgáltató hálózatunk, az Open Connect fejlesztésébe.” Vagyis költenek ők beruházásra, csak inkább a sajátjukra. Azzal érvelnek, hogy több mint 700 „cachinges” átjátszóállomást hoztak létre az öreg kontinensen. Ezeken tárolják a tartalmakat, amelyeknek így nem kell hosszú utakat megtenniük a széles sávú hálózatokon, csökkentve azok leterheltségét. Ezzel javítják a felhasználói élményt, továbbá költséget takarítanak meg.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.

(Borítókép: Netflix)

További híreink