A csaknem két hete zajló orosz-ukrán háború a részvénypiacok zuhanását idézte elő, az európai tőzsdék árfolyamalakulását összegző Stoxx 600 index a válság kezdete óta több mint 8 százalékkal esett. Az európai részvényekbe fektető alapokból rekordszintű, 6,7 milliárd dollárnak megfelelő összeget vontak ki. A hét elején felerősödött a tőzsdei mélyrepülés, miután az USA és Nagy-Britannia közölte, hogy leállnak az orosz olajvásárlásokkal, s ennek következtében az európai gázárak rekordszintre emelkedtek. A frankfurti tőzsde indexe, a Dax 20 százalékot esett. A tengerentúlon, ahol a háború gazdasági hatásai csak korlátozottan érvényesülnek viszonylag nyugodt a hangulat, az S&P 500-as index alig változott.
Elemzői vélemények szerint az eurozóna talán már ebben a negyedévben is recesszióba süllyedhet, a belső kereslet, a lakossági fogyasztás drasztikus visszaesésére lehet számítani. Háborús fenyegetettségben nem költenek az emberek, néhány szektor kivételével csökkennek a vállalati profitok. Az iparvállalatok számára nagyon rossz hír az olaj- és a gázárak elszabadulása. A lakosság ezek mellett az élelmiszerárak megugrásával is szembesülhet. Mindezek eredőjeként egy lassuló, esetleg recessziós gazdasági környezetben egyre emelkedő inflációval kell számolni, vagyis bekövetkezik a jegybankárok réme, a stagfláció.
A központi bankok az eddigi tapasztalatok szerint a keresleti sokkokat remekül képesek kamatváltoztatásaik révén kezelni, ha túlfűtött a gazdaság és felpörög az infláció, kamatemeléssel hűtik a helyzetet, ha alacsony a gazdasági növekedés és nincs kereslet, ami lenyomja a fogyasztói árak növekedési ütemét, akkor pedig a monetáris kondíciók lazításával tudják élénkíteni a gazdaságot. Egy kínálati sokkal azonban nem nagyon tud mit kezdeni egy jegybank. Nem tud csipet gyártani, nem képes olajat kitermelni. Klasszikus dilemma ez, döntenie kell, hogy a felpörgő infláció a nagyobb veszély, vagy a gazdasági növekedés vészes lelassulása. Ha az inflációra figyel és kamatot emel, akkor lelassítja a GDP növekedését. Ha viszont lazítással igyekszik élénkíteni a gazdaságot, akkor csak még jobban hozzájárul az inflációs várakozások kiépüléséhez. A helyzettel az Európai Központi Banknak (EKB) is előbb-utóbb kezdenie kell valamit. Az ukrán válság kitörése óta az euró 5 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, csaknem két és fél éves mélyponton, 1,08 dollár közelében kereskednek vele.
Címlapkép: Schutterstock
