Az biztosnak látszik, hogy az idei gazdasági növekedés egyik motorja a belső fogyasztás lehet, de az omikron-variáns lecsengésével a külső kereslet javulhat – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. A szakember által hivatkozott optimista forgatókönyvek szerint az ellátási zavarok nagyobb része enyhülhet az év második felében, ezzel pedig növekedés szerkezete is stabilabbá válhat. Török Zoltán, a Raiffesien Bank vezető elemzője a gazdasági lapnak nagyon hasonlóan vélekedett, szerinte sem kizárólag a lakossági fogyasztáson múlik a GDP bővülése, sőt arra számít, hogy a feldolgozóipar is hozzájárulás az idei növekedéshez.
A belső kereslet lehet a legfontosabb húzóerő az idei növekedésben, ezen belül is a fogyasztás, de a beruházások hatása is pozitív lesz
– árnyalta valamelyest a képet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a nettó export mennyire segíti a növekedést, ugyanis a belső kereslet növekedése emeli a behozatalt, míg az export bővülését az határozza majd meg, hogy mennyire tud helyreállni a járműgyártás és a turizmus. „Itt tehát egyaránt elképzelhető negatív és pozitív növekedési hozzájárulás is” – vélekedett.
Egy biztos, az idén a kormány által bejelentett intézkedések nyomán óriási, több mint 1000 milliárd forint többletjövedelem jut el a magyar háztartásokhoz. Nagy Márton a Magyar Nemzetnek a napokban adott interjújában úgy számolt, hogy lakosság rendelkezésre álló jövedelme 2022 első negyedévében 30-35 százalékkal lesz magasabb, mint 2021 azonos időszakában, az év egészében pedig 15-20 százalékkal bővülhetnek a jövedelmek, ami több mint duplája az előző évek dinamikájának. Nagy Márton ugyanakkor szétválasztotta a bejelentett intézkedéseket, mert míg a minimálbér-emelés, az ágazati béremelések, a 25 évesek szja-mentesség, a fegyverpénz és a 13. havi nyugdíj tartós, addig a családi szja-visszatérítés egyszeri transzferként működik.
A kormány számításai szerint ezek tételek az idén 1,6 százalékkal emelik a GDP-t. Nagy kérdés, hogy ebből mennyit költenek el, illetve takarítanak meg a háztartások.
Regős Gábor kalkulációi szerint az intézkedéseknek várhatóan mintegy 60 százalékát költik fogyasztásra, azaz részben hazai előállítású, részben import termékek és szolgáltatások vásárlására.
Az így elköltött 660 milliárd forint tehát – bár csak becsülhető – talán mintegy 400 milliárd forinttal növeli az idei GDP-t
– jósolta az elemző. A kormány mindenesetre erre az évre a tavalyihoz hasonló növekedést prognosztizál, 5,9 százalékos előrejelzését többek között a beruházásokra, az erős foglalkoztatásra és a külső kereslet további javulására alapozza. De az is látható, hogy a korábbi éveknél jóval nagyobb lesz a fogyasztás hozzájárulása a növekedéshez.
Ugyanakkor az erőteljes belső keresletnek is megvannak a veszélyei, a megnövekedett importigény ugyanis egyensúlyi zavarokat okoz, nem beszélve az ikerdeficitről. Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az év nagy részében még negatív maradhat folyó fizetési mérleg, és csak fokozatosan sikerülhet ismét pozitív mérleget produkálni. „Szerencsés esetben, azaz a beruházások beérése és a turizmus helyreállása esetén akár már 2023-ban is. Ezt a mutatót az egyedi transzferek (uniós források, profit-hazautalások) miatt is nehéz pontosan becsülni„ – hívta fel rá a figyelmet rá Regős Gábor. Varga Zoltán pedig arra számít, hogy a fiskális ösztönzés fokozatosan csökken, és 2022-23-tól visszaállhat a gazdaság a korábbi, adósságcsökkentő pályára.
(Borítókép: Getty Images)
