Fári Miklós évtizedek óta foglalkozik űrkörülményeket tűrő növények létrehozásával, illetve űrállattenyésztéssel. A Debreceni Egyetem általa vezetett innovatív űrkertészeti kutatásait a HUNOR – Magyar Űrhajós Program a napokban befogadta.
Radioaktív sugárzás ellen is véd
Az innovatív űrkertészeti kutatások számos növényfajra kiterjednek, ám nem véletlen, hogy a kutatások vezérnövénye a paprika. A professzor magyarázata szerint részint azért esett rá a választás, mert számos biológiai előnyt hordozó tulajdonsággal rendelkezik. – A paprika nem csak arról híres, hogy – teljesen felesleges módon – cukrokból C-vitamint gyárt magának, hanem, arról is, hogy egy molekuláris mechanizmus segítségével B2 vitaminból túl tud termelni, csakúgy, mint luteinből. Ezek a biológiai képességek pedig, felbecsülhetetlen értéket képviselnek akkor, amikor a gravitáció és az elektromágneses sugárzás problémákat okoz a látási rendszerben. De termel K vitamint is, ami óriási jelentőségű a csontritkulás kezelésében. A paprika ennek a biológiai komplexumnak tehát, a kulcsnövénye – mutatott rá Fári Miklós.
A magyar űrpaprika projekt első célja az volt, hogy az ISS nemzetközi űrbázis zéró gravitációs körülményei, illetve, egy jövőben létrehozandó Hold, vagy Mars Bázis minimál-gravitációban is megélni képes hibridet hozzanak létre. A súlytalanság körülményei közötti növénytermesztéshez a DE kutatócsoprtja kifejlesztett egy eszközt, ami, egy 13-15 hónapos akkreditációs terminust követően, ami során kiderül, hogy megfelel-e a NASA, illetve, az Európai Űrügynökség szabványainak, kilövésre kerülhet az űrbe.
A debreceni professzor és kutatócsoportja által létrehozott űrpaprika – ami nem más, mint egy TV-paprika molekuláris biológiai eljárással súlytalanság állapotára „kiképzett”, minden részében fogyasztható hibridje – hosszú tudományos evolúció eredményeként született meg. A fejlesztéshez egy Mexikó államban nemesített növény szolgált alapú, amiből a NASA- val kialakított tudományos kooperációnak köszönhetően a debreceni kutató is részesülhetett.
Százszázalékos újrahasznosulás
Az űrtűrő paprika hibrid megalkotásához az intézetben évtizedek óta folyó sejtbiológiai- , molekuláris biológiai kutatások adták az alapot. Az innováció eredményeként létrehozott növény minden részében hasznosítható: termése és levele közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas, vagyis, az űrhajósok eledeleként szolgálhat, szára és gyökere pedig, az űrállattenyésztésben hasznosul, fehérjeforrást biztosító rovarlárvák táplálékaként.
Fári Miklós (Fotó: Dombi Margit)
A közel százszázalékos hasznosíthatóságnak az űrben felbecsülhetetlen értéke van. – A megtermelt és elfogyasztott javaknak globális szinten mindössze mindössze 9 százalékát hasznosítjuk újra, 91 százalék elvész. Ez az arány űrkörülmények között természetesen fenntarthatatlan, ott arra van szükség, hogy a felhasználásra kerülő anyagok 99 százaléka újrahasznosuljon – világít rá a súlytlansághoz, minimál gravitációhoz való alkalmazkodás mellett felmerülő másik alapproblémára Fári Miklós.
Egyetlen sejtből teljes növény
A kutatócsoport képes arra, hogy mag nélkül állítson elő sejtből teljes növényt, és mesterséges magot is elő tudnak állítására. A paprikán kívül számos olyan növénnyel dolgoznak, ami szintén alkalmas lehet arra, hogy hibridje űrkörülmények között is megéljen, illetve minden része a lehető legnagyobb mértékben hasznosítható legyen. – Dolgozunk édesburgonyával, ami szintén egy többféle hasznosítás magában foglaló rendszer, hiszen, földalatti része mellett a levele is kiváló, a trópusokon takarmány növényként is használják. Nagyon fontos kísérleti növényünk a lucerna – nem csak azért, mert tápláló, hanem azért is, mert képes a talajban erősen megkötött elemek hasznosítására. Mindemellett külföldi kísérletek bizonyítják, hogy űrkörülmények között is fel tudja venni a talajban lévő ásványi anyagokat, így a tápanyag recirkulációban alapvető jelentőséggel bír.
Az űrállatok nem esznek abrakot
– Az űrállattenyésztésnek a hulladék hasznosításban van szerepe, ugyanis, ha az űrhajós elfogysztja a paprika levelét, akkor a rovaroknak oda tudja adni a szárát és a gyökerét. Ezt cellulóz hulladékot a rovarok fehérjévé, és olajjá alakítják át. Ezek – de különösen a fehérje – esszenciális aminosav tartalma miatt kulcsfontosságú az asztronauták számára. Úgyhogy, a rovar a második mechanizmus, amivel foglalkozunk. Sertéstenyésztésben nem gondolkodunk, de van egy rovartenyésztési platformunk, ami katonalégy lárvák tenyésztésével foglalkozik.
