Soros György saját oldalán publikált közleményében próbálta meg tételesen cáfolni a nemzeti konzultáció állításait, saját idézeteit segítségül hívva. Csakhogy igen szelektíven szemezgetett a Soros összesből, azokat a megszólalásait kihagyta, amik az általa most idézetteknek ellentmondanak.
A magyar kormány nem véletlenül azokat a gondolatait veszi komolyan Sorosnak, amelyek több írásában is megjelent világképet támasztják alá. Ez a világkép a nyílt társadalmak elmélete, egy a realitásokat tökéletesen figyelmen kívül hagyó utópia, amiért a Soros által pénzelt nemzetközi szervezetek közvetetten – mondhatni fű alatt – harcolnak évtizedek óta perlési politizálással, kutatások és elemzések publikálásával, az elit befolyásolásával, és a saját értelmiség kiépítésével. Mindezt „civil” tevékenységnek előadva, holott a vak is látja, hogy szakemberekről és hivatásos aktivistákról van szó.
Az is sok mindent elárul, hogy a cáfolatnak szánt írást csak most sikerült összedobni, nem sokkal a konzultáció lejárta előtt.
De ne is próbáljon senki ez ellen érvelni, hiszen már a szöveg elején bedobja az antiszemitizmus vádját. A közlemény szerint, ugyanis a magyar kormány „olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik.” Arra viszont mi lennénk kíváncsiak, mégis melyik fordulatot értelmezte így? Sok szerencsét kívánunk ezek felleléséhez, megjegyezve: ha ilyen fordulatokat keres valaki, akkor annál a Jobbiknál érdemes kutakodni, amelyiket balliberális körök éppen pajzsra emelnek.
De mi inkább ne menjünk bele ebbe az utcába. Nyugodtan mondjuk ki: ahol antiszemitáznak, ott a legtöbbször nincsenek érvek. Hogy is lehetne azt elkendőzni, hogy Soros egész életműve arról szól, hogy leépítse a hagyományos társadalmi intézményeket. Hogy ezt jószándékból teszi, vagy azért, mert valamilyen hasznot remél, teljesen mindegy. Így is, úgy is indokolatlanul nagy befolyással rendelkezik amivel senki nem ruházta fel őt.
Még az egyik cáfolatában is tökéletesen lebuktatja magát. Szerinte hamis a magyar kormány állítása, miszerint „Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt”. Erre kapjuk a választ: „Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy »az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett.«”. Ez egy elég egyértelmű elszólás. Az Európai Unió sosem ellenőrizte a határait, az mindig is a külső határokon fekvő országok feladata volt, mivel az az ő határaikkal egybeesett. Ha a határok ellenőrzése központi kézbe kerülne, onnantól nem beszélhetnénk nemzetállamokról, ahogy nemzethatárokról sem. De Soros ennél is továbbmegy: „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket”. Meg is érkezett a LIBE javaslat a „közös mechanizmusra”, ami – mit ad Isten – pont a határvédelmet, és ezzel együtt a határkerítéseket a értelmetleníti el tökéletesen. De ehhez Sorosnak nyilván semmi köze, ezért haknizott mostanság Brüsszelben, és ezért próbálják „jogvédők” folyamatosan ellehetetleníteni a hatékony határvédelmet.
Többször, több szájból elhangzott már egy nagyon fontos mondat: „a Soros-terv maga a nyílt társadalom elmélete”. A magyar balliberális ellenzék és értelmiség is jobban tenné, ha nem próbálná folyton letagadni, vagy bagatelizálni Soros tevékenységét, amely mindig az általa kifejtett eszmék irányába mutat. Inkább jó lenne már végre megtudni, nekik mi a véleményük minderről.
Szóval csak az ő kedvükért, egyszerűsítsük le a konzultációt két kérdésre:
-
Nemzetközi szervezetek túlterjeszkedése, pénzemberek illegitim befolyásolási kísérletei, vagy törvényesen megválasztott kormányok?
-
Nyílt társadalom: igen vagy nem?
